Melyik laboreredmény jelezheti a rheumatoid arthritist? 4 érték, ami megmutatja

A rheumatoid arthritis (RA), vagyis a reumás ízületi gyulladás korai felismerése komoly kihívást jelent az orvostudomány számára. Az első tünetek – mint az ízületi fájdalom, a reggeli merevség vagy a megmagyarázhatatlan fáradtság – ugyanis számos más betegség álcája mögé bújhatnak. A pontos diagnózis felállítása egyfajta nyomozói munka, ahol a laborvizsgálatok szolgáltatják a legfontosabb bizonyítékokat.

Rheumatoid arthritisre utaló laborértékek

Az egyik legismertebb mutató a rheumatoid faktor (RF). Ez egy olyan autoantitest, amely a szervezet saját sejtjei ellen fordul. A Mayo Clinic szerint bár az RF szintje más állapotok (például a Sjögren-szindróma vagy krónikus fertőzések) esetén is megemelkedhet, ha az érték a normál tartomány háromszorosát is meghaladja, az már komoly jelzés az orvos számára. Ugyanakkor érdemes óvatosnak lenni, hiszen létezik úgynevezett szeronegatív RA is, amikor a páciens minden tünete a betegségre utal, a vére mégis negatív eredményt mutat.

Ennél is pontosabb iránytű az anti-ciklikus citrullinált peptid (anti-CCP) vizsgálata. Ez a teszt 95%-os pontossággal képes kiszűrni a valódi betegeket. A háttérben egy citrullináció nevű folyamat áll: ez egy normális biológiai átalakulás, ám ha hiba csúszik a gépezetbe, az immunrendszer tévesen ellenségnek nézi a saját szöveteit, és gyulladásos reakcióval válaszol. Bár a pozitív anti-CCP ritkább esetekben jelezhet lupust vagy pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladást is, ma ez az egyik legmegbízhatóbb laborérték a diagnosztikában.

A gyulladás általános hírnökei: ESR és CRP

A specifikus antitestek mellett a szakorvosok mindig figyelik az általános gyulladásos mutatókat is.

• Vérsüllyedés (ESR): azt méri, milyen ütemben ülepednek le a vörösvértestek; a gyorsabb tempó aktív gyulladást jelez a szervezetben.
• C-reaktív protein (CRP): ez a máj által termelt fehérje villámgyorsan reagál a gyulladásos folyamatokra. Bár a 8–10 mg/l alatti érték megnyugtató, a magasabb szám nem feltétlenül jelent rheumatoid arthritist. Az intenzív edzés, az elhízás vagy a cukorbetegség is megzavarhatja az eredményt.

Ha a laborleletek nem adnak egyértelmű választ, a képalkotó diagnosztika – a röntgen, az ultrahang vagy a precízebb MRI – segíthet láthatóvá tenni az ízületek állapotát. A legmodernebb eljárások közé tartozik a Multi-biomarker disease activity (MBDA) teszt is, amely 12 különböző fehérje elemzésével, egy 1-től 100-ig terjedő skálán mutatja meg a betegség aktivitását.

Bár a laboreredmények csupán a diagnosztikai puzzle darabjai, jelentőségük vitathatatlan. Az időben megkezdett kezelés, különösen a modern DMARD gyógyszerekkel (reumaellenes szerek), ma már képes megállítani az ízületek pusztulását és visszaadni a mozgás szabadságát. Akinek tartós ízületi panaszai vannak, ne várjon a számokra – forduljon mielőbb szakorvoshoz.

Fotók: Getty Images

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• rheumatoid arthritis
• laborlelet
• laborvizsgálat
• vérkép
• reuma
• tünetek és betegségek
• Életmód