A daganatos sejtek azonosításában ért el áttörést: exkluzív interjú Dr. Pipek Orsolyával
A számok mögött emberi sorsok rejlenek – Dr. Pipek Orsolya szerint a tudomány mindig az emberért dolgozik.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A mesterséges intelligencia és az adattudomány új távlatokat nyit az orvostudományban – ezt bizonyítja Dr. Pipek Orsolya munkája is, aki az idei „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért” ösztöndíj egyik díjazottja. A fizikusként végzett kutató olyan algoritmusokat fejleszt, amik képesek több milliárd soros genomadatokat elemezni, és feltárják a rákos és egészséges sejtek közötti különbségeket. A Femina ennek kapcsán beszélgetett vele arról, hogyan változtatja meg az adattudomány a betegségekhez való hozzáállást, és miért hisz abban, hogy a tudomány végső soron mindig az emberért dolgozik.
Interjú Dr. Pipek Orsolyával
Dr. Pipek Orsolya szerint az előttünk álló évtizedben az orvostudomány és az adattudomány szoros összefonódása alapjaiban formálja majd át a betegségekhez való viszonyt.
Nagyon bizakodó vagyok. Egyre gyorsabb ütemben halmozódnak fel az orvosi adatok, és most kezdjük igazán kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket.
Hozzáteszi: a mesterséges intelligencián alapuló elemzések már ma is képesek olyan mintázatokat felismerni, amelyek segítenek előre jelezni egy betegség várható lefolyását vagy egy terápia hatékonyságát. Míg korábban egy CT- vagy mikroszkópos felvétel csupán rövid leírásban összegződött, ma ezek a képek „kincsesbányaként” szolgálnak a gépi tanulás számára.
Dr. Pipek Orsolya.
Ez az áttörés szerinte a személyre szabott gyógyászatban hozhat forradalmat, hiszen az algoritmusok segítségével a kezelések a betegek egyéni genetikai jellemzőihez igazíthatók.
Amikor az algoritmus életeket változtat meg
A Dr. Pipek Orsolya által fejlesztett programok órák alatt képesek feldolgozni és elemezni a teljes emberi genomot – ez korábban elképzelhetetlennek tűnt.
Mi alapkutatással foglalkozunk, így ritkán látjuk, hogy a fejlesztéseink közvetlenül klinikai felhasználásra kerülnek. De minden kutatási irányunkat az vezérli, hogy hosszabb távon orvosi értelme és haszna legyen.
Céljuk olyan eszközök létrehozása, amelyek már a betegség korai szakaszában segítenek beazonosítani azokat a betegeket, akik valamilyen terápiára jól vagy éppen rosszul reagálnak. A módszerek lehetővé teszik azt is, hogy az orvosok felismerjék, kik tartoznak a fokozott kockázatú csoportokba, és így idejében, célzottan avatkozhassanak be.
Ez a fajta precizitás új szintet képvisel a diagnosztikában, és elősegíti, hogy a kezelések valóban személyre szabottan történjenek.
Emberközpontúság az adattudomány világában
A tudomány gyakran tűnik távolinak vagy elvontnak, de Dr. Pipek Orsolya szerint ez csupán látszat.
Én nem tapasztalom, hogy ez valóban így lenne. Minden tudomány a világ megértését szolgálja, és hosszú távon az emberi életek jobbá tételét célozza.
Emlékeztet rá, hogy a legelvontabb fizikai kutatások is közvetlen hatással vannak a mindennapi életre – például a félvezetők kutatása nélkül nem létezhetnének az okostelefonok sem.
Az adattudományban dolgozók – bár nincsenek közvetlen kapcsolatban a betegekkel – mégis klinikailag motivált kérdésekre keresnek választ. Ez a távolság lehetőséget ad arra is, hogy a kutatók objektíven és kizárólag az adatokra koncentráljanak.
A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.
Promóció
Szennyvízből olvasható társadalmi térkép
Dr. Pipek Orsolya egyik legkülönlegesebb kutatási iránya a szennyvízminták genetikai elemzése. A módszer elsőre szokatlannak tűnhet, mégis óriási lehetőségeket rejt a jövő demográfiai és közegészségügyi kutatásaiban.
- Valójában szinte a véletlen vezetett ide. Egy nagy európai kollaboráció során hozzáférésünk volt a világ minden tájáról származó, szennyvízmintákból nyert genetikai anyaghoz – mesélte.
A kutatók eredetileg baktériumok DNS-ét vizsgálták volna, ám Dr. Pipek Orsolya csapata kíváncsi lett, vajon található-e bennük emberi genetikai anyag is. A válasz igen volt: bár kis mennyiségben, de kimutatható.
A felfedezés lehetővé tette, hogy a kutatók következtetéseket vonjanak le egy-egy város lakóinak genetikai összetételéről – mindezt anélkül, hogy bárkitől mintát kellett volna venni.
A módszer így nemcsak olcsó és fájdalommentes, de teljesen anonim is, ezért alkalmas lehet a jövőben demográfiai trendek és egészségügyi mintázatok vizsgálatára is.
Etika, mesterséges intelligencia és bizalom
Az adattudomány rohamos fejlődése természetesen etikai kérdéseket is felvet. Dr. Pipek Orsolya ugyan nem tartja magát etikai szakértőnek, de elismeri, hogy a mesterséges intelligencia hatalmas felelősséget is hordoz.
Engem is aggaszt a gondolat, hogy a gépek átveszik az uralmat, vagy hogy a személyes adataim illetéktelen kezekbe kerülhetnek.
Mégis optimista: szerinte a technológiai fejlődés nem ellenség, hanem eszköz – és ha felelősen használják, az orvostudományban és az egészséges öregedés elősegítésében soha nem látott áttöréseket hozhat.
Dr. Pipek Orsolya munkássága azt üzeni, hogy a tudomány emberi kézben marad – és ha az adatokat a betegek szolgálatába állítják, az nemcsak a gyógyítás, hanem a jövő megértésének kulcsa is lehet.
Új esélyt adott a mozgássérült gyermekeknek: magyar nő találta fel a Jánó-módszert
Egy tanárnő, aki újraírta a mozgássérült gyermekek jövőjét.
ElolvasomFotók: loreal.hu, Getty Images
OLVASD EL EZT IS!
