Időben diagnosztizálható a perifériás érbetegség: mi az a boka-kar index?

A perifériás artériás betegség - PAD - a periférián, vagyis a szívtől távolabb lévő erek szűkületét jelenti orvosi szaknyelven.

Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a betegség diagnosztizálásának első eszköze a boka-kar index, de szükség lehet képalkotó eljárásra is. 

Mit jelent a boka-kar index? 

A PAD leggyakrabban a láb artériáit érinti, de előfordulhat a gyomorban, a karokban és a fejben is. A koszorúér-betegséghez hasonlóan itt is az érszűkület, az atherosclerosis áll a háttérben. A legjellemzőbb tünet a sétálás vagy lépcsőzés során jelentkező lábfájdalom, lábfáradtság vagy lábzsibbadás, ami a csípőre is kiterjedhet. Ez a fájdalom jellemzően elmúlik pihenéskor, majd a járáskor ismét jelentkezik.

- Ha ilyen panasszal jelentkezik valaki, az alapos kardiológiai kivizsgálás során érdemes a pulzust megmérni a lábon is, valamint felállítani a boka-kar indexet. Ez az úgynevezett Doppler-index, amikor a bokán mért vérnyomás értékét elosztjuk a karon mért értékkel, aminek normál esetben 1-nek kell lenni. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, érszűkületről beszélünk. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utal. Ez a mérés előrehaladott, 50% feletti szűkületet mutat ki, tehát ezt már leginkább csak a tünetekkel rendelkező betegeknek lehet ajánlani - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. 

Milyen vizsgálatra lehet még szükség? 

- Az arteriográfos módszer alkalmas lehet korai stádiumban, esetleg tünetmentes betegnél is a kezdődő folyamat kimutatására. Magyarországon ez még nem napi gyakorlat, holott ez a szűrővizsgálat nagyon hasznos lenne negyvenéves kor felett, különböző rizikófaktorokkal rendelkező személyeknek, hiszen a megelőzés éppen ebben a fázisban a legfontosabb.

CT-vel megvizsgálhatóak a hasi, a csípőben és a lábban található erek is. Ez a vizsgálat jöhet szóba a pacemakeres és stentes pácienseknél. Ezenkívül számos más vizsgálat során is fény derülhet az érszűkületre, például egy hasi vagy mellkasröntgen is kimutathat egy meszesebb aortát.

Ezért kell kezelni az érszűkületet 

A fel nem ismert érbetegség az érrendszer bármely részében problémát okozhat. Akár a szívinfarktus, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulás, illetve a stroke kockázata is jelentősen nőhet. Már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőknél is kétszer-háromszor több infarktus és stroke fordult elő. Az érelváltozások szigorú kezelése szerencsére nagyfokú javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is. Azonban az értágító és véralvadásgátló gyógyszeres terápia mellett feltétlenül szükség van a vércukorszint, a koleszterinszint, a vérnyomás rendezésére és bizonyos életmódbeli reformokra.

- Rendkívül fontos a dohányzás abbahagyása, a napi szintű mozgás, ami lehet akár séta is, illetve egy megfelelő, szükség esetén testsúlycsökkentő étrend bevezetésére - mondja Sztancsik doktornő.

- Az érszűkület megelőzésének és kezelésének folyamatában döntő jelentőségű, hogy a szakember valódi életmódprogramot dolgozzon ki a hozzá fordulóknak, akár az életmódorvoslás bevonásával, hogy a páciens pontosan tudja, mit kell tennie a gyakorlatban.

Antioxidánsokkal a jobb keringésért

A következő táplálékokat érdemes beiktatnod az étrendedbe, ha szeretnéd elkerülni a kardiológiai problémákat, illetve a daganatos betegségeket!

Kép: Getty Images.

• érbetegség
• kardiológus
• kardiológia
• diagnosztika
• Életmód