A túl alacsony páratartalom sem egészséges - Megbetegíthet a párásítókészülék?

Nem megfelelő tisztítás esetén párásítókészülékekben baktériumok és gombák szaporodhatnak el, melyek belélegezve akár tüdőgyulladást vagy túlérzékenységi reakciót is okozhatnak.

Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa a „párásító-tüdő” néven ismert betegségről és megelőzéséről beszélt.

Ezért hasznos a párásító

A belső levegő ideális páratartalma 40-60% között mozog. Ha ennél magasabb, az kedvez a beltéri allergének - háziporatka, penészgomba - megjelenésének és elterjedésének.

Ha viszont túl alacsony a páratartalom, a száraz levegő a légutakat irritálhatja: köhögés, orrszárazság jelentkezhet, a kiszáradt nyálkahártya védtelenebb a kórokozókkal szemben, vagyis könnyebben kialakulhatnak a betegségek. Páramérő készülék segítségével mindenki le tudja olvasni, hogy az adott helyiségben hány százalékos a páratartalom.

A száraz levegő nem egészséges

A 40% alatti páratartalom nem kedvez ugyan az allergének megjelenésének, de sajnos az embereknek sem. A túl száraz levegő miatt nemcsak a bőr, de az orrnyálkahártya is könnyen kiszárad. Ha az orron belélegezve feszítő, kicsit égő, kellemetlen érzés tapasztalható, az az orrszárazság jele. Emellett a torok és a légutak is kiszáradnak, a kórokozók könnyebben megtapadnak rajta, így emiatt is gyakoribb légúti betegségek jelentkezhetnek.

Ilyen panaszok esetén átmeneti megoldást jelenthet ugyan, ha az adott helyiségben száradnak a mosott ruhák, ám ez és a fűtőtestre helyezett párologtatóedények rendszerint több kényelmetlenséggel, mint eredménnyel járnak. A párásítókészülék viszont csak kis helyet foglal, bekapcsolás után már rövid idő alatt is képes megemelni a szoba páratartalmát.

A túlzásba vitt párásítás veszélyei

A készülékek használata során az egyik gyakori probléma az, ha túl sokáig marad bekapcsolva, és emiatt túl párás lesz a levegő. Érdemes nem csak a megérzésekre bízni a használatát, a bekapcsolást követően párhuzamosan ajánlott ellenőrizni a szoba páratartalmát páramérő készülékkel is.

Ha a szoba levegője elérte a kívánt páratartalmat, a készülék kikapcsolható. Bezárt ajtók mellett a páratartalom sokáig változatlan marad - illetve ha a szobában akár többen is tartózkodnak, akkor még emelkedni fog -, semmiképp sem szabad egész éjszakára bekapcsolva hagyni a készüléket, mert rövid időn belül a túl magas páratartalom következményeivel - például penész megjelenése a falakon - kell majd szembenézni.

- A penész először rendszerint a szoba sarkaiban, a hidegebb, északi falra tolt bútorok mögött jelenik meg, és nemcsak kellemetlen szaggal tölti meg a szobát, de légúti betegségekre hajlamosíthat, és emellett allergén is, az arra érzékenyeknél orrfolyást, orr- és szemviszketést, köhögést okozhat - mondja a szakorvos.

60 éve ismert ez a betegség

A túlzásba vitt használat mellett a készülékek tisztításának elhanyagolása okoz még sok problémát. Ez vezethet az említett „párásító-tüdő” betegség kialakulásához is. A betegséget először 1959-ben írták le „párásító-láz” néven. A lázat, köhögést és nehézlégzést okozó betegségről a Schweizerische medizinische Wochenschrift folyóirat is beszámolt, egy 37 éves hölgy esetét ismertetve, akinél a sajtüzletbe hét évvel korábban telepített, szennyezett párásítóberendezés két év folyamatos állapotromlás mellett végül tüdőfibrózist okozott.

Később egy másik, a Schweizerische Rundschau fur Medizin Praxis folyóiratban megjelent cikk is a párásítószindrómáról, mint foglalkozási ártalomról ír. Az algával és baktériumokkal szennyezett, a levegő páratartalmát szabályozó készülékek kapcsán két gyakran előforduló betegséget nevezett meg: az allergiás eredetű alveolitis és a párásító-láz.

Rosszul használt párásítókészülékek

A kezdetben még csak foglalkozási ártalomként előforduló betegség aztán a párásítókészülékek használatának elterjedésével és az otthoni készülékek megjelenésével egyre gyakrabban okoz problémákat. A lakás túlzott párásításának következményei mellett súlyos szövődmények alakulhatnak ki akkor is, ha nem megfelelően kezelik a párásítókat.

- Ha nem mossuk el időnként a tartályt, de legalább nem cseréljük ki a vizet, csak utántöltjük, a szennyezett párásítók gomba- és baktériumtörzsekkel árasztják el használat közben a szoba levegőjét. Ilyen esetben a beteg szervezetében vérvizsgálattal ki lehet mutatni a kórokozó ellen termelődő antitesteket. A párásítók mellett hasonló veszélyt jelentenek a nem megfelelően gondozott szobaszökőkutak és hidromasszázskádak is - mondja Potecz doktornő.

A kivizsgálás során erre is gondolni kell

A tüdőbetegségek kivizsgálása során a kezelőorvos tájékozódik az otthoni és munkahelyi környezetükről, mivel a kezelés csak akkor lehet teljes, ha nemcsak a tünetek, hanem kiváltó ok is megszüntetésre kerül. Hosszabb ideje fennálló köhögés, terhelésre jelentkező nehézlégzés, fogyás vagy visszatérő tüdőgyulladás, hidegrázás, láz kivizsgálása során gondolni kell arra is, hogy az otthoni környezetben esetleg nem megfelelően használt készülék is szerepet játszhat a tünetek megjelenésében.

Nemcsak gyönyörűek, de a tüdőt is gyógyítják: képeken 5 hazai barlang, ahova sokszor el kellene látogatni

A magyar gyógybarlangok tisztítják a tüdőt, egészségesebbé tesznek, és még szépek is.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• egészség
• tüdőbetegség
• páratartalom
• pára
• légzés
• Életmód