Izzadékonyság, remegés, fáradtság: pajzsmirigyprobléma is állhat a háttérben

Pajzsmirigyprobléma bármely életkorban felütheti a fejét, gyermekkortól kezdve egészen az idős korig. Nőknél általában jóval gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. Dr. Rencz Rita, a Svábhegyi Gyógyintézet endokrinológus szakorvosa foglalta össze a legfontosabb részleteket.

Gyakori pajzsmirigy-megbetegedés a struma vagy más néven golyva, mely nagyrészt nem jár együtt a hormontermelés zavarával, kialakulásának oka döntően a jódhiány. Diffúz vagy göbös formák is léteznek, és okozhatnak kellemetlen tüneteket.

Rosszindulatúak is lehetnek a göbök

Ha a pajzsmirigy megnagyobbodása vagy a göbök nem szembetűnőek, akkor általában csak egyéb okból végzett nyaki ultrahang során fedezi fel őket az orvos. Az egy centiméternél nagyobb göbök további vizsgálata javasolt, hogy a daganatos elváltozásokat ki lehessen zárni. A struma rendszeres kontrollvizsgálata hosszútávon is szükséges, de kezelésre csak bizonyos esetekben van szükség. Panaszokat okozó, megnagyobbodott vagy növekvő, illetve igazolt daganatos pajzsmirigybetegség esetén műtétet kell végezni. Pajzsmirigydaganat esetén ugyanúgy tünetként jelentkezhetnek a pajzsmirigyproblémák általános jelei.

A hormonális tünetek kellemetlenek

A hormonhiány elsősorban aluszékonyságot és fáradékonyságot, hajhullást és koncentrációs nehézségeket, menstruációs zavarokat és testsúlynövekedést, illetve ödémaképződésre való hajlamot okoz. A hormontúltermelés ingerlékenységet és idegességet, fokozott izzadékonyságot és rossz melegtűrést, remegést és fogyást, hasmenést és szapora szívműködést, illetve vérnyomás-emelkedést okozhat.

A pajzsmirigyproblémák az egész szervezetre kihatnak, de erősen meglátszanak a külsőn, az arcon is. Így ismerhető fel, ha valakinek rosszul működik a hormonrendszere. 

Autoimmun folyamat is állhat a háttérben

A pajzsmirigyhormon-termelés eltéréseivel járó kórképek megnyilvánulhatnak a szükségesnél kevesebb, illetve nagyobb mennyiségű hormon termelődésében. A probléma kialakulása gyakran autoimmun folyamatokra vezethető vissza. Pajzsmirigy-túlműködés esetén olyan antitest termelődik, mely a pajzsmirigy fokozott hormontermelését okozza. Bármikor előfordulhat, de jellemzően húsz-negyven év közötti nőknél jelentkezik. A pajzsmirigy-alulműködésnél az antitestek krónikus gyulladásos folyamatot generálnak, melynek során pusztulnak a pajzsmirigy sejtjei. Ez általában későbbi életkorban fordul elő, elsősorban nőknél.

A pajzsmirigy be is gyulladhat

A pajzsmirigygyulladás ritka, de előfordulhat, hogy megbetegszik, és gyulladás alakul ki benne egy felső légúti megbetegedés során vagy vírusfertőzés miatt. Ez nagyon fájdalmas lehet, átmenetileg túl- vagy alulműködés is kísérheti, de tartós hormoneltérést általában nem okoz.

Szülés után is előfordulhat pajzsmirigygyulladás, ami múló tüneteket okoz, és eleinte enyhe túl-, majd alulműködést is. Kezelést általában nem igényel, de a későbbiekben permanens alulműködés is kialakulhat. A hormontermelési zavarok hátterében egyéb eltérések is állhatnak, ezért szükséges a kivizsgálás és az okok felderítése. A panaszok súlyossága nem mindig függ össze a hormoneltérés mértékével, de a megfelelő kezelés minden eltérésnél döntő fontosságú.

• tünetek és betegségek
• hormonális zavar
• pajzsmirigy
• golyva
• endokrinológia
• Életmód