Meglepő helyen okozhat fájdalmat ez az izom: nem is gondolnád, hogy köze van hozzá

A fejfájás és a nyaki fájdalom közötti kapcsolat sokak számára nem új keletű, de a legfrissebb kutatások most konkrét bizonyítékot is találtak arra, hogy egy meghatározott izom állhat a háttérben. A középső hátból a nyak és a váll irányába futó trapézizom apró elváltozásai akár migrénhez és tenziós (krónikus feszültség-típusú) fejfájáshoz is vezethetnek.

A nyaki eredetű fejfájás

Egy, a The Journal of Headache and Pain folyóiratban megjelent tanulmány 50 résztvevőnél vizsgálta MRI-felvételek segítségével a myofasciális – vagyis az izom- és kötőszöveti – érintettséget. A kutatás kimutatta, hogy a trapézizomban tapasztalható finom elváltozások nem csak a nyaki fájdalommal, hanem a fejfájással is kapcsolatban állhatnak. Nico Sollmann, a németországi Ulmi Egyetemi Kórház és a Müncheni Műszaki Egyetem radiológusa szerint ezek az eredmények bizonyítékul szolgálhatnak a nyak és az agy közötti kapcsolatra a fejfájásos kórképeknél.

Bár Mark Green, a New York-i Mount Sinai Icahn Orvostudományi Kar neurológia professzora óvatosságra int az MRI-n látott elváltozások értelmezésében – hiszen azok nem feltétlenül gyulladásból, hanem akár izomfeszülésből is adódhatnak –, de ő sem vitatja a nyaki fájdalom és a fejfájások közötti szoros kapcsolatot.

A nyak és az agy kapcsolata

A nyaki izmok és az agy közötti kapcsolat egyik kulcsszereplője az ötödik agyidegként ismert háromosztatú ideg (nervus trigeminus), ami a nyúltvelőhöz csatlakozik, majd a felső nyaki gerincszakaszig húzódik. Ez az ideg továbbítja a fájdalom-, tapintás- és hőérzetjeleket az arc és a fej különböző területei felé. A nyaki idegek aktiválódása – például tartós izomfeszülés esetén – ingerelheti a trigeminust, ami migrént válthat ki.

A Neurology folyóiratban megjelent kutatás szerint a nyaki fájdalom gyakran a migrénes roham előtt, alatt és után is jelentkezik. Dawn C. Buse, a New York-i Albert Einstein Orvostudományi Főiskola klinikai neurológia professzora úgy véli, ez akár arra is figyelmeztethet, hogy ideje megkezdeni a kezelést.

Hosszabb távon a krónikus fájdalom túlérzékennyé teheti az idegrendszert, így a fájdalomküszöb csökken, és az agy hajlamosabb lesz a fájdalomjelek felerősítésére. A Scandinavian Journal of Pain tanulmánya szerint a krónikus migrénben vagy tartós feszültség-típusú fejfájásban szenvedők gyakran fokozott érzékenységet mutatnak a fejbőr izmaiban, ami a fájdalomérzékenység általános növekedésére utalhat.

A nyaki fájdalom és a fejfájás együttesen bárkinél kialakulhat, ám fokozott a kockázat nyaki porckopás (spondylosis) sportsérülés vagy rossz testtartás estén. Bizonyos esetekben – láz, hidegrázás, egyensúlyprobléma, végtagzsibbadás vagy kisugárzó fájdalom – azonnali orvosi vizsgálat szükséges, mivel ilyenkor akár súlyosabb betegségek, például agyhártyagyulladás vagy daganat is állhat a háttérben.

A kezelési lehetőségek széles skálán mozognak: a nyaki izmok lazítását célzó masszázs, akupunktúra, nyújtógyakorlatok, valamint a meleg vagy hideg borogatás egyaránt enyhítheti a fájdalmat. Az ergonomikus munkakörnyezet kialakítása és a megfelelő párna használata szintén segíthet. Nico Sollmann kutatócsoportja jó eredményeket ért el ismételt perifériás mágneses stimulációval (rPMS), ami noninvazív módon ingerli a nyaki izmokat, csökkentve a fájdalmat.

Gyógyszeres kezelésként alkalmanként paracetamol vagy ibuprofen is szóba jöhet, de gyakori használatuk során a szervezet hozzászokhat, ami úgynevezett rebound (gyógyszer-túlhasználati) fejfájást eredményezhet.

Tartós vagy gyakori panaszok esetén megelőző gyógyszerek – például esetenként antidepresszánsok, epilepsziaellenes szerek, triptánok, gepantok vagy Botox-kezelés – is hatékonyak lehetnek. A legjobb, ha megelőzéssel sikerül megszakítani a kínzó fájdalom ördögi körét.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• izom
• fájdalom
• fejfájás
• migrén
• kutatások
• hátizom
• Életmód