Halálos idegméreg volt a középkori nők kedvelt szépítőszere: a nadragulyát ma is használja a gyógyszeripar
A középkorban szépítőszerként, ma erős gyógyszeralapanyagként hasznosítják a súlyosan mérgező nadragulyát.

nők fürdő kép középkor
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A nadragulya mérsékelt övezetünk egyik legmérgezőbb évelő vadnövénye, a középkorban állítólag mégis nagy népszerűségnek örvendett a nők körében. Atropintartalma révén ugyanis csábító pupillákat varázsolt, noha végzetes következményekkel is járhatott használata.

A lágyszárú, de magasra növő nadragulya bokrai gyakran szegélyezik az erdei utakat, jellegzetes fekete bogyóira egyes állatok nem különösebben érzékenyek, így egyes madarak is lecsipkedhetik. Az ember számára viszont már néhány szem halálos idegméreg, és akár a levél érintése is irritációval járhat.

Nadragulya, a veszélyes szépítőszer

A nadragulya latin neve az Atropa belladonna, amely a szépasszony kifejezést is magában foglalja. Ez arra utal, hogy a középkori, különösen az olasz nők a növény forrázatából készült szemcseppet szépítőszerként alkalmazták, mérgének pupillatágító hatását kihasználva. 

Különösen a nadragulya bogyója, de friss levelei és fiatal gyökerei is nagy mennyiségben tartalmaznak úgynevezett tropánvázas alkaloidokat, így atropint, L-hioszciamint és belladonint, amely tényleg ilyen hatással bír a szervezetben.

Súlyos méreg a szépasszony füve

A szépasszony elnevezés más magyarázatok szerint mégsem csak ebből fakadhat, úgy tartották, a hallucinogén méreg csábító nőalakot is előidézhetett egyes, a növényt elfogyasztó férfiak számára. A nadragulya magyar népies nevei egyébként mindkét lehetőséget alátámaszthatják, megtalálható köztük a szép asszony füve elnevezés, amellett, hogy álomhozófűként és bolondítófűként is számon tartották.

Termése súlyosan mérgező, gyermekek számára már 3-4 szem elfogyasztása is halálos lehet. A történelem során ezért méregként is ismert volt, az ókorban és a középkorban is alkalmazhatták az ellenség ártalmatlanítására.

A cikk az ajánló után folytatódik

A szervezetbe kerülve az atropin az idegrendszerre hat, először zavartság, kiszáradás, magas pulzus és láz léphet fel, melyhez hallucináció társulhat, majd a légzés egyre nehezebbé válik, izommerevség, görcsök léphetnek fel. A legsúlyosabb esetben ezt kóma, majd halál követheti. Gyorsan bomlik, de sokáig nem ürül ki teljesen a szervezetből.

Ma is használja a gyógyszeripar

A nadragulyában nagy mennyiségben megtalálható atropin ma is használatos a gyógyszeriparban. Egyes szemészeti, főképp a szemfenékre vonatkozó vizsgálatoknál kifejezetten atropintartalmú szemcseppet használnak ma is a pupillatágításhoz. Egyes szívritmusszabályzó, nyáltermelődést csökkentő, illetve migrénes fejfájást csillapító készítményekben is megtalálható a kivonat. A növényben található szkopopolamin vagy hyoscine hatóanyag egyes hasi vagy epegörcsoldó szerekbe is belekerül.

Az atropint egyébként ellenméregként is használják, egyes rovarölő szerek, vegyi fegyverek, idegmérgek - így a novicsok és a szarin nevű méreg - hatása ellen is bevetik. 

A súlyosan mérgező hatás miatt csak szigorú szabályoknak megfelelő, ellenőrzött gyógyszerekben, orvosi utasításra vihető be a szervezetbe, otthon tilos kísérletezni belőle készített, házi szerekkel.

Mérgező növényből gyógyszer

Bár gyógyszeralapanyagok, nem mindig egyértelmű a hatásos és halálos dózis határa és a feldolgozás formája sem: a halálosan mérgező szerekkel ezért sosem szabad otthon kísérletezni.

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük