Ebben a fájdalmas betegségben szenved minden 8. ember: hogyan enyhíthetjük a panaszokat

A világon minden nyolcadik ember migrénben szenved, Magyarországon mintegy 1,2 millió embernek kell együtt élnie vele. Celia Svedhem pszichológus, író A sötét szoba című könyvében személyes történetén keresztül ismerhetjük meg a krónikus migrénnel folytatott küzdelmét és kutatásait.

Akinek havonta több mint 15 napig fáj a feje, és ezek legalább fele migrénes fájdalom, az úgynevezett krónikus migrénben szenved. Ha ennél kevesebb a migrénes nap, azt epizodikus migrénnek nevezik.

Svedhem az előbbi kategóriába tartozva sokféle típusú információt elolvasott a migrénnel kapcsolatban, hátha valamelyik segíti a saját küzdelmeit. Megtudta például, hogy Charles Darwin, Sigmund Freud és Virginia Woolf is migréntől szenvedett, ahogy Salvador Dalí, Richard Wagner vagy épp Lewis Carroll is. Míg közülük néhányan kénytelenek voltak az alkotói folyamataikban akár több hetes vagy hónapos szünetet tartani, addig mások a kreatív alkotásba forgatták bele migrénes tapasztalataikat.

De mit tehet egy anya, aki próbál a munkahelyen és otthon is helytállni, el kell hoznia a gyerekeit az óvodából, akiket nem hagyhat egyedül, hogy elvonuljon egy csendes, besötétített szobába? Például migrénnaplót vezet, az orvosokkal egyeztetve új gyógyszerezést, arcba fecskendezett botoxot és pszichoterápiát próbál ki, emellett munkahelyet és életmódot is vált.

Egy frissített diagnosztikai kézikönyv a migrént az krónikus, elsődleges fájdalom (nem egy tünet, hanem maga a betegség) kategóriájába sorolja.

Egy ilyen típusú fájdalom kialakulásban és fennállásában biológiai, pszichológiai és szociális tényezők egyaránt közrejátszanak. 

„Kölcsönhatásuk jellege változó, és minden páciens esetében egyedileg kell meghatározni. (...) A betegeknek olyan kezelést kell nyújtani, amely valamennyi tényezőt figyelembe veszi” – írja a kötetben Svedhem, aki szerint mivel évekig is eltarthat, amíg kiderül, mely gyógyszerek és életmódbeli változások működnek a legjobban a számunkra, előnyös, ha migrénesként két tengelyben gondolkodunk.

„Az egyik tengely a gyógyulás és enyhülés keresése, a másik pedig a törekvés, hogy elfogadjuk a helyzetet és megpróbáljunk alkalmazkodni hozzá. Ha váltogatjuk a két tengelyre irányuló erőfeszítéseinket, az lehetővé teszi, hogy a gyógyszerekkel való kísérletezgetés, a pszichoterápia és az életmódváltás megterhelő időszakait néha nyugalmasabb időszakokkal szakítsuk meg, amikor arra összpontosítunk, hogy az életünket a betegséghez hozzáigazítva próbáljuk megkönnyíteni.”

Fontos az is, hogy csökkentsük az elvárásainkat a munkával, a családdal, a barátokkal és nem utolsósorban önmagunkkal szemben. Ha megtehetjük, dolgozzunk rugalmasabb munkarendben, nyugodtabb munkakörülmények között. A legfontosabb azonban, hogy állítsunk fel fontossági sorrendet.

Rangsoroljuk a teendőinket, és bizonyos dolgokat engedjünk el!

„Ahhoz, hogy a migrén ellenére is képesek legyünk értelemmel teli életet élni, szigorúban kell kategorizálnunk, mint másoknak. Mi az igazán fontos, mi az, amivel érdemes eltölteni a fájdalommentes időszakokat? Mi az, ami valóban értelmet és örömöt ad az az életünknek? Nietzsche és Darwin betegségének történetéből kiderül, hogy mekkora erőt jelent, ha van előttünk egy világos cél.

Ha van, ami kapaszkodót nyújt a legsötétebb, legnehezebb óráinkban is.

Celia Svedhem könyve nem kínál táncán megoldásokat a migrénben szenvedőknek, azzal azonban, hogy betekintést enged a saját útkeresésébe és a tapasztalataiba, átgondolhatjuk, van-e köztük olyan, ami a saját életünkben is kivitelezhető, ami nekünk is segíthet.

Cover-fotó: Profimedia

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• migrén
• fejfájás
• fájdalom
• tapasztalat
• könyv
• könyvajánló
• betegség
• Életmód