Meglepő, miért félünk nőként orvoshoz fordulni: erről szinte senki nem beszél a menopauza alatt
Hogyan válik egy teljesen természetes biológiai átmenet a társadalmi tabuk miatt magányos, elszigetelt küzdelemmé?
Sóbors
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03
Amikor a test belső egyensúlya látványosan megváltozik, az ember hajlamos a mindennapi nehézségeket az öregedés elkerülhetetlen, természetes velejárójaként elkönyvelni. A hormonális átmenet fizikai, érzelmi, mentális és társas hatásai ugyanakkor komoly nyomot hagynak a mindennapokban, a megoldások felé vezető utat mégis egy sajátos társadalmi és egyéni bénultság zárja el. A Richter kutatásai szerint a menopauzában érintett hazai nők felénél a fő tünetek szinte napi szinten jelentkeznek, ám ennek ellenére a megdöbbentő többség, csaknem 67%-uk mégsem fordul orvoshoz a panaszaival.
Félelmek a változókorban
A menopauzális kezelésekkel kapcsolatban sok nő nem határozott elutasítást, hanem bizonytalanságot él meg. A kérdés gyakran nem az, hogy akar-e segítséget, hanem az, hogy tudja-e, milyen lehetőségek közül választhat.
Miért nehéz dönteni a kezelésekről?
A menopauza természetes életszakasz, de ez nem jelenti azt, hogy a vele járó panaszokat minden esetben változatlanul el kell fogadni. Sok nő számára mégis nehéz eligazodni abban, milyen kezelési lehetőségek léteznek, ezek mikor jöhetnek szóba, és mikor érdemes szakemberrel beszélni a tünetekről.
A Richter Gedeon Nyrt. Tabutémák a női egészségben című, hat európai országban, 12 000 nő bevonásával készült nemzetközi kutatása szerint Magyarországon a menopauzális kezelési lehetőségekkel kapcsolatos tudás korlátozott. A hormonpótló kezelésről a magyar nők 36%-a, a nem hormonális kezelési lehetőségekről pedig 34%-a hallott.
A tényleges alkalmazás ennél jóval alacsonyabb: a hormonpótló kezelést mindössze 1%, a nem hormonális kezelési lehetőségeket pedig 2% használja. Ez jelentős különbséget mutat az ismertség és a tényleges igénybevétel között.
A bizonytalanság sokszor erősebb, mint az elutasítás
A kezelésekkel kapcsolatos döntést az is nehezítheti, hogy sokan nem érzik magukat elég tájékozottnak. A kutatás szerint a magyar nők mindössze 9%-a mondja azt, hogy teljesen magabiztos a menopauzával kapcsolatos tudásában. További 42% úgy érzi, rendelkezik ismeretekkel, de azok még fejlesztésre szorulnak.
Ez a bizonytalanság könnyen vezethet halogatáshoz. Ha valaki nem tudja pontosan, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, milyen kérdéseket érdemes feltennie, vagy milyen szempontok alapján lehet dönteni, akkor a következő lépés sokszor elmarad.
A tájékozódás módja szintén fontos. Magyarországon a nők 77%-a online forrásokból informálódik a menopauzáról, miközben egészségügyi szakembertől 45%-uk szerez információt. Az internet hasznos kiindulópont lehet, de a kezelésekkel kapcsolatos félelmeket, félreértéseket és egyéni kérdéseket nem mindig segít tisztázni.
A félelmek kimondhatók és tisztázhatók
A hazai adatok alapján nem az látszik, hogy a nők többsége eleve elutasítaná a kezelési lehetőségeket. A 45–59 éves korosztály közel kétharmada nyitott lenne valamilyen terápiás megoldásra, miközben mindössze 20–22%-uk utasítaná el egyértelműen a hormonális kezeléseket.
Fotó: fotostorm / Getty Images Hungary
Ez arra utal, hogy sok nőnek nem meggyőzésre, hanem több hiteles információra, személyre szabottabb tájékoztatásra és nagyobb biztonságérzetre lenne szüksége ahhoz, hogy magabiztosabban tudjon dönteni.
A menopauzális kezelésekkel kapcsolatos félelmek nem szokatlanok, és nem is kell őket magunkban tartani. A szakemberrel való beszélgetés abban segíthet, hogy az érintettek ne általános félelmek vagy töredékes információk alapján döntsenek, hanem tisztábban lássák, milyen lehetőségek léteznek, és ezek közül mi lehet számukra releváns.
A kezelési lehetőségek megismerése nem kötelező döntést jelent, hanem kapaszkodót. Minél több hiteles információ áll rendelkezésre, annál könnyebb lehet kilépni a bizonytalanság és a halogatás köréből.
