Mennyire veszélyes az altatás? Ezek a legfontosabb kockázati tényezők

A kórházi tartózkodás már eleve nagy kiszolgáltatottságot jelent az ember számára, a helyzetet tovább súlyosbíthatja a beavatkozások miatti szorongás. A műtét előtti altatástól is sokan félnek, ám a legtöbb esetben szerencsére az aggodalom alaptalan. 

Az orvosok minden esetben mérlegelik a kockázati tényezőket a beavatkozás előtt, így ennek tükrében, valamint az adott műtét típusához mérten dönthetnek arról, hogy mely érzéstelenítési módszert alkalmazzák: az altatást, a bódítást, netán elegendőnek vagy biztonságosabbnak látják a helyi érzéstelenítést.

Az altatás kockázati tényezői

Az altatás mellett tehát csak indokolt és biztonságos esetben dönt az orvos. Mivel egyes alapbetegségek növelhetik a rizikót, fennállásuk esetén csak valóban szükséges és sürgős esetben történik meg a beavatkozás. Ilyen kockázati tényező lehet a magasvérnyomás-betegség, a cukorbetegség, a korábbi szívroham, egyes krónikus légzőszervi betegségek és a műtétek egymást követő magas száma is.

A nagy túlsúly, az idős kor, a dohányzás és az alkoholbetegség egyaránt növelheti a kockázatot, illetve az esetleges szövődmények kialakulásának esélyét. Előfordulhat, hogy a fenti esetekben más érzéstelenítési módszert vagy a műtét elhalasztását javasolhatja a szakorvos.

A fenti rizikófaktorok mérlegelését a műtét kockázatossága is befolyásolja, egy rutinműtéttel vagy egy rövidebb időtartamot igénylő műtéttel szemben nagyobb átgondolást igényel egy mellkassebészeti, egy ér- vagy idegsebészeti műtét, melyek több szövődménnyel is járhatnak.

Félelmek az altatás kapcsán

Az altatás hallatán több aggodalom merülhet fel az emberben, amelyek gyakran alaptalanok, tévhiteken és néha rémtörténeteken alapulnak. Sokan attól tartanak, hogy felébrednek műtét közben, és érzik majd a beavatkozással járó fájdalmakat. Mivel az altatóorvos, az aneszteziológus végzi az altatást, ő pedig végig a műtőben tartózkodik, szüntelenül figyelve az éberségi állapotot, az ébredésről gyakorlatilag szó sem lehet.

A döntés eleve a megelőző vizsgálatok eredményeinek ismeretében születik meg az érzéstelenítés módjáról, ezért a felébredés mellett a fájdalom érzése sem fordulhat elő. Ugyanígy kvázi alaptalan félelmen alapul az is, hogy pusztán az altatás miatt nem ébred fel valaki a műtétből, mivel az altatószer adagolását folyamatosan az aneszteziológus tartja kézben.

Az altatás mellékhatásai

A műtét alatti érzéstelenítést és az altatást követhetik viszont mellékhatások, így hányinger vagy hányás, amely a tünetre irányuló gyógyszerrel enyhíthető. Nagyon gyakori továbbá, hogy torokszárazság, torokfájás lép fel, esetleg remegés, gyengeség, fejfájás jelentkezik az ébredés után, ezek a kellemetlenségek idővel és tüneti kezeléssel megszűnnek.

Európa legmodernebb kórházai

Európa kórházait olyan szempontok szerint választották ki, mint a kutatások és az eredményeik elérhetősége, a modern digitális képalkotó rendszerek és a fejlett technológia szerepe az intézményben.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• altatás
• altató
• műtét
• orvosi vizsgálat
• betegség
• kezelés
• orvos
• kórház
• Életmód