Az 5 legelterjedtebb tévhit a majomhimlőről, amit ideje elfelejteni: félrevezetőek és veszélyesek is lehetnek

Az utóbbi két évben a sok áldozatot követelő koronavírus az emberek mindennapjainak szerves részét képezte. Ahogyan azzal kapcsolatban, úgy a majomhimlőről is számos találgatás és félrevezető információ lát napvilágot. 

Ezekkel egyebek mellett az a probléma, hogy könnyen megvezetnek, aggodalmat keltenek, vagy épp ellenkezőleg, bagatellizálják a problémát, és nehezítik a védekezést, de ezen túl még az is megfigyelhető, hogy a társadalom egyes csoportjait értelmetlenül stigmatizálják. 

Tévhitek a majomhimlőről

A majomhimlőt már a világ számos országában azonosították, május 31-én jelent meg a hír, hogy hazánkban is felütötte a fejét. Érthető, hogy a hírfogyasztókat aggodalommal tölti el a betegség, különösen a koronavírus-pandémia árnyékában. Az Egészségügyi Világszervezet szerint sem érdemes félvállról venni a problémát, ugyanakkor természetesen a pánik és a téves információk terjedése semmiképp sem kívánt fejlemény. 

1. tévhit: szexuális úton terjedő betegség

A majomhimlő a fertőzött egyénnel történő szoros érintkezés útján terjed, de nem egy szexuális úton terjedő betegség. A szex csupán egy lehetőség a sok közül a szoros bőrkontaktusra. Ölelkezéssel, kézfogással, testnedvek, de még szennyezett tárgyak, például ruházat vagy ágynemű útján is továbbadható a vírus. A védekezésben lényeges a fertőzött személlyel történő szoros kontaktus kerülése, az egészségügyben dolgozóknál pedig a védőruházat viselése. 

2. tévhit: a meleg és biszexuális férfiak betegsége

A nemzetközi és hazai hírekben is villámgyorsan elterjedt az a tévhit, hogy a majomhimlő elsősorban a meleg és biszexuális férfiakat érintő megbetegedés. Ez az információ nem nyert megerősítést, sőt a szakemberek óva intenek a felesleges megbélyegzéstől - a korrektségen túl már csak azért is, mert az az adott társadalmi csoporton kívül esőket hamis biztonságérzettel ruházhatja fel. Kezdetben valóban több meleg, illetve biszexuális férfi beteget találtak, a járványügyi nyomozás során pedig gócpontként beazonosítottak egy szaunát, egy fétisfesztivált és egy Pride-rendezvényt - számolt be róla a 24.hu. Itt azonban leginkább azt érdemes megjegyezni, hogy szoros fizikai kontaktusra lehetőséget teremtő, illetve tömegrendezvényekről van szó, a majomhimlő korántsem korlátozódik a saját nemükkel szexuális viszonyt folytató férfiakra, bárki, aki szoros kapcsolatba kerül egy fertőzött személlyel, ki van téve a megbetegedés kockázatának. 

3. tévhit: hólyagos bőr jelzi

A majomhimlő valóban látványos bőrkiütésekkel jár, ezek azonban nem az első jelei a betegségnek. A fertőzés 1-2, sőt akár 3 hétig is lappanghat, majd a tünetek alapján két szakaszra osztható a lefolyása, az első napokat a láz uralja, olyan panaszok jelentkezhetnek ekkor, mint a fejfájás, a nyirokcsomók duzzanata, hát- és izomfájdalom és intenzív fáradtság. A lázas szakaszt követi a bőrkiütések időszaka. A foltok, amelyek idővel folyadékokkal teli hólyagokká alakulnak, leginkább az arcon és a végtagokon koncentrálódnak.  A tünetek jellemzően 2-4 hétig állnak fenn. 

4. tévhit: több itthoni oltás is védettséget biztosít ellene

Mi is írtunk róla, hogy a WHO szerint a fekete himlő elleni védőoltás - ami Magyarországon 1979-ig kötelező volt - nagyjából 85%-ban hatásos lehet a majomhimlő ellen, illetve enyhébb lefolyású megbetegedést tehet lehetővé. Felütötte a fejét olyan hír is, hogy az MMR (kanyaró, mumpsz és rubeola elleni kombinált), valamint a bárányhimlő elleni (Varicella) védőoltás szintén védelmet jelenthet, ezt azonban a Nemzeti Oltóközpont cáfolta. Tájékoztatásukban hozzátették, hogy jelenleg Európában, így Magyarországon sem áll rendelkezésre a majomhimlő ellen kifejlesztett oltóanyag. 

5. tévhit: új vírus

Bár a majomhimlő most, 2022-ben robbant be leginkább a köztudatba, először 1958-ban azonosították, klinikai kutatásban részt vevő majmok körében. 1970-ben a Kongói Demokratikus Köztársaságban emberben is kimutatták, az első Afrikán kívüli kitörés pedig 2003-ban történt az Egyesült Államokban, ekkor a vírus több mint hetven megbetegedéshez vezetett. 

4 betegség, ami állatról emberre is terjed

A zoonotikus betegségek állatról emberre is terjedhetnek, ez pedig különösen nagy népegészségügyi problémák forrása lehet. A fertőzés pedig sokszor egészen alattomos, mivel a kórokozót hordozó állaton esetenként még csak árulkodó tünetek sem jelennek meg.

(Képek:)

• majomhimlő
• fekete himlő
• tünetek és betegségek
• járvány
• tévhit
• Életmód