6 kevésbé ismert tünet, ami magas vérnyomást jelez: a végtagok gyengesége is intő jel

Magas vérnyomással világszerte rengeteg felnőtt él, ám sajnos sokan nem is sejtik, hogy náluk is fennáll a probléma, rutinvizsgálat, orvosi ellenőrzés során derülhet rá fény. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a magas vérnyomásban szenvedők körülbelül 46%-a nem tud róla, hogy érinti az állapot. 

Hosszú távon viszont a kórkép súlyos szövődményekhez vezethet, károsíthatja az ereket és a szerveket egyaránt. Fontos tehát a rendszeres ellenőrzés, valamint a jelek felismerése, már amennyiben vannak. 

Ezek a tünetek utalhatnak rá

A hipertónia, vagyis a magas vérnyomás a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség. Többnyire lassan, fokozatosan alakul ki, és sajnos az is jellemző, hogy észrevétlenül, ezért aztán a betegek jelentős része nem is tudja, hogy érintett. Az optimális vérnyomás 120/80 Hgmm, vagy ennél is alacsonyabb. Amennyiben a szisztolés, azaz az első szám tartósan 130, a diasztolés, tehát a második érték pedig 85 Hgmm felett van, emelkedettnek tekinthetők az értékek. Ilyenkor már indokolt a szakorvosi vizsgálat, főleg fiatalkorban. A hipertenziónak különböző súlyosságú változatait határozták meg, nemzetközi ajánlások szerint a két egymást követő napon mért 140/90 Hmm-es vérnyomás már jelezheti a bajt. A rendszeres mérés, illetve a kapott értékek lejegyzése kulcsfontosságú, érdemes már az orvosi vizsgálatra is így készülni. A szakemberek általában azt javasolják, hogy a mérések reggel és este történjenek. 

A magas vérnyomás olykor egyáltalán nem jár látványos vagy a beteg számára zavaró tünetekkel, ez annak is köszönhető, hogy a szervezet egy idő után hozzászokik. A hirtelen emelkedés, valamint a nagyon magas értékek viszont panaszokat is okozhatnak. Klasszikus jele a problémának a sokak által megtapasztalt fejfájás, a szabálytalan szívverés, az orrvérzés, valamint a dübörgő, lüktető érzés a mellkasban, a nyakban és a fülekben. A következő, talán valamivel kevésbé ismert tünetek esetén is gyanakodni lehet: 

• légzési nehézség,
• mellkasi fájdalom,
• látásproblémák,
• vér a vizeletben,
• fáradtság, zavarodottság,
• gyengeség a végtagokban.

A fentiek mellett súlyos esetben olykor hányinger és hányás is előfordulhat, illetve a betegek izzadást, kipirosodást is tapasztalhatnak. A magas vérnyomásnak alapvetően két fajtáját különböztetik meg, az elsődleges hipertenzió esetében nincs egyértelműen beazonosítható oka a problémának, a másodlagosnál viszont egy másik fennálló kórkép talaján, például pajzsmirigy- vagy vesebetegség, éjszakai légzéskimaradásokkal járó alvási apnoé következtében alakul ki. 

Változtatni kell az életmódon is

A magas vérnyomás rizikófaktorai között szerepel a családi érintettség, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a túlzottan sós, nátriumban gazdag táplálkozás, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás is. A stresszes életvitel szerepét semmiképp sem ajánlott alábecsülni!

A gyógyszeres kezelés mellett többnyire életmódbeli változtatásokra is szükség van: rendkívül sokat segíthet az értékek optimalizálásában az ideális testsúly elérése, valamint a rendszeres testmozgás. Fontos azonban, hogy kiugróan magas értékek mellett az edzéssel kapcsolatban is ki kell kérni a kezelőorvos véleményét!

A kezeletlen magas vérnyomás hosszú távon szívelégtelenséghez, szívrohamhoz, stroke-hoz, a létfontosságú szervek károsodásához, valamint demenciához is vezethet.

Ételek magas vérnyomás ellen

A vérnyomás csökkentésének érdekében nagy vonalakban a túlzottan fűszeres, sós és zsíros ételek elhagyása javasolt, a zöldségeket, gyümölcsöket, tengeri halakat és vitaminokban, illetve ásványi anyagokban gazdag magvakat tartalmazó étrend tartása ajánlott. Ennek megtervezéséhez érdemes dietetikus szakember segítségét igénybe venni. 

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• magas vérnyomás
• légszomj
• tünetek és betegségek
• Életmód