Hasi görcsök, puffadás, hasmenés

Bár sokan gondolják, hogy a lisztérzékenység ritka betegség, valójában minden századik embert érint, vagyis Magyarországon körülbelül százezer beteg él. Tehát a leggyakoribb vékonybelet érintő problémáról van szó. A betegség bármely életkorban kialakulhat: gyermekek esetében jellemzően kettő-öt éves kor körül - illetve, amikor először találkozik a gyerek szervezete a gluténnel. Sajnos azonban, mivel a betegség nem mindig jár határozott tünetekkel, sokszor csak jóval későbbi életkorban ismerik fel, így előfordulhat, hogy évtizedek telnek el a diagnózisig.

Míg korábban a lisztérzékenységet gyermekbetegségnek tartották, napjainkban már több felnőttet diagnosztizálnak ezzel a problémával, mint gyereket.

Ismerd meg a tüneteket!

Mivel a betegség jelei sokszor csak enyhe formában jelentkeznek, és nem is feltétlenül specifikusak, olykor nehéz a diagnózis felállítása. A probléma gyakran csak fáradtság, gyengeség, esetleg sápadtság formájában jelentkezik, ám akadhatnak ennél komolyabb tünetek is.

A betegség jelei

• Vérszegénység.
• Száraz haj és bőr.
• Kóros fogyás, hasmenés.
• Puffadás, hasi görcsök.

Mi áll a háttérben?

A betegség kialakulása genetikailag meghatározott, vagyis örökletes, ám ma még nem tudható pontosan, melyik gén is örökíti tovább a problémát. A probléma kialakulását az okozza, hogy egy, a lisztben található fehérjével - gluténnel - szemben túlérzékeny a beteg szervezete. Ez az anyag az emésztőrendszerbe kerülve a bél nyálkahártyáján át aktiválja az immunrendszert. Az ily módon működésbe lépő fehérvérsejtek pedig a gyulladásos folyamat következtében negatív hatást gyakorolnak a bél nyálkahártyájára. Mivel a bélbolyhok mindennek következtében károsodnak, nem csupán a glutén, hanem más tápanyagok felszívódása is nehezítetté válik a szervezetben. Mindez pedig különböző hiánybetegségek kialakulásához vezethet - hiszen a test nem jut kellő mennyiségű energiához a táplálkozás során.

Milyen következményekkel járhat?

Amennyiben a lisztérzékenységet túl későn diagnosztizálják, akár súlyos szövődmények is kialakulhatnak. Így például meddőséghez vezethet, illetve a rosszindulatú emésztő-szervrendszeri daganatok kialakulását is elősegítheti, továbbá a betegség összefüggésbe hozható a csontritkulás kialakulásával is.

A diagnózis felállítása

Ha a rutin laborvizsgálat vérszegénységet, illetve fehérjehiányt, esetleg alacsony kalcium-, valamint foszforszintet mutat, joggal gyanakodhatsz lisztérzékenységre. A pontos diagnózist azonban gasztroenterológus állítja fel. Ehhez pedig szükség van egy vékonybél-biopsziára is - hiszen ezzel a vizsgálattal tisztán láthatóak az ellaposodott bélbolyhok, melyek egyértelművé teszik a betegséget.

Mit tehetsz ellene?

Sajnos a probléma kezelésére nincsen specifikus gyógyszer, az egyetlen megoldás a glutén kiiktatása az étrendből. Rendkívül fontos, hogy dietetikushoz fordulj, ha diagnosztizálták a betegséget, hiszen számos olyan étel is tartalmazhat glutént, amiről esetleg nem is gondolnád.

A táplálkozási tanácsadó pontosan meg tudja mondani neked, melyek azok az ételek, melyek fogyasztásáról le kell mondanod – így például a rozs-, zab-, valamint az árpatartalmú ételek. Súlyosabb esetben pedig akár szükség lehet vas-, illetve vitaminpótlásra is.

Mindezeken kívül kerülnöd kell a keményítőt, a malátát, a búzát, illetve a korpát is. A folyamat sikeressége időbe telik, hiszen a diéta megkezdését követően sokszor még évekre van szükség, hogy az emésztőrendszer állapota teljesen helyreálljon. Jó hír azonban, hogy a gluténmentes diéta betartását segíti, hogy 2005 novembere óta az Európai Unióban forgalomba hozott élelmiszerek esetében már kötelező feltüntetni a csomagoláson, hogy a termék tartalmaz-e glutént. Emellett pedig ma már egészen sokféle és változatos gluténmentes élelmiszerrel találkozhatsz az üzletek polcain.

• betegség
• kezelés
• tünet
• emésztés
• érzékeny
• liszt
• tünetek és betegségek
• Életmód