Pulzusemelkedéssel is járhat a krónikus légszomj: nem csak a koronavírus okozhatja
Sokan azonnal koronavírusra gondolnak, ha légszomjat tapasztalnak, pedig az esetek túlnyomó részében nem ez áll a tünet mögött.

légszomj nyitó
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A légzés magától értetődő folyamatára fel sem figyelünk addig, amíg problémamentes. De ha a levegővétel akadályoztatva van, légszomj lép fel, amit kellemetlen, fulladásszerű állapot jellemez. Az esetek számottevő többségében a COVID-19 okozta fertőzés enyhébb lefolyású, de a vírus légzési nehézségeket és tüdőgyulladást is kiválthat.

Prof. dr. Strausz János, a Budai Egészségközpont pulmonológus, onkológus szakorvosa a légszomjat mint tünetet és az ezt kiváltó betegségeket ismerteti, továbbá azt is tisztázza, hogy okozhat-e a maszk oxigénhiányos állapotot.

A légzőrendszer betegségei

A légcsere, vagyis az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása elsődlegesen a tüdőben zajlik. A véráram és a vörösvértestek feladata a felvett oxigén és a termelődött szén-dioxid szállítása a tüdő és a szervezet többi része között. Nyugalmi állapotban percenként 12-16-szor történik levegővétel. A légzés nehezítettsége megemeli ezt a számot. A légszomj krónikus fennállása esetén az ajkak, körmök elkékülnek, a pulzusszám emelkedik, és a légzőizomzat fokozott működése figyelhető meg. Kezdetben a légszomj csak terheléskor lép fel, később a tünetek nyugalomban is jelentkezhetnek.

GettyImages-1221887117
Fotó: damircudic / Getty Images Hungary

Számos megbetegedés okozhat nehézlégzést. Előidézheti a légutak beszűkülése - orrdugulás, asztma, COPD, azaz krónikus obstruktív légúti betegség -, a légutakat szűkítő daganat, továbbá a légzőfelület csökkenése, például tüdőgyulladás, tüdőtágulat, tüdőfibrózis, mellkasi/hasi folyadék felhalmozódása vagy tüdődaganat. Ezenkívül a keringési rendszer megbetegedései vagy a vérképző rendszer betegségei esetén is felléphet légszomj. Nehézlégzéses tünetek mögött nemcsak tüdőbetegségek állhatnak, hanem szinte mindegyik létfenntartó szerv előidézheti ezeket, ha oxigénhiányos állapotba kerül. Ideg- és pánikbetegségek is hasonlóan jelentkezhetnek.

Hogyan állítják fel a diagnózist, és hogyan kezelhető?

A nehézlégzés objektív mérésére nincs megfelelő módszer. Szubjektív skálák, a tünetek/panaszok, illetve a következmények megítélése segítheti a légzési nehezítettség pontosabb meghatározását. A kivizsgálás során a kórelőzmények felvétele történik: a nyugalomban vagy terheléskor jelentkező légszomj, az állandóan fennálló vagy rohamokban fellépő tünetek/panaszok rögzítése fontos. Alapvetően lényeges azt is tisztázni, hogy a légzési nehezítettség kilégzéskor vagy belégzéskor jelentkezik-e. A fizikális vizsgálat, légzésfunkciós mérések, vérgázanalízis és a radiológiai vizsgálatok sokszor valószínűsítik a diagnózist. A pontos kiváltó ok megállapítása gyakran igényel többszakmás összefogást.

A cikk az ajánló után folytatódik

A légszomj kezelése a kiváltó megbetegedés diagnózisától, illetve súlyosságától függ. Az alapbetegség hatékony kezelése önmagában a nehézlégzés megszűnését eredményezheti. Tüneti, hatékony kezelést jelent az oxigénmaszkon vagy orrszondán keresztüli bevitele, mely az akut fázison átsegítheti a beteget, krónikus állapotokban pedig az életminőség jelentős javulását eredményezheti.

Tévhit, hogy a maszk oxigénhiányos állapotot idéz elő

A rendeltetésszerűen viselt maszk sokak számára bosszúságot okoz, sőt néhányan arra panaszkodnak, hogy nem kapnak benne levegőt. Mégis egyértelműen tévhit, hogy a maszk oxigénhiányos állapotot idézne elő. Gondoljunk csak a 8-10 órás orvosi műtétekre, ahol az operáló orvos természetesen maszkot visel, és a beavatkozás során végig erősen koncentrálnia kell. De a símaszkot hordó sportoló sem mutatja az oxigénhiányos állapot tüneteit.

GettyImages-98629109
Fotó: Ghislain Marie David de Lossy / Getty Images Hungary

Egy tudományos szaklapban megjelent vizsgálat folyamatos oxigén-ellenőrzés alatt mutatta ki, hogy a maszkot viselő futó nem kerül oxigénhiányos állapotba. A hypoxia, azaz az oxigénhiányos állapot valódi tünetei függenek a kialakulás gyorsaságától. A fokozatosan kialakuló kórkép tünetei közé tartozik a koncentrációs képesség csökkenése, az álmosság, a látászavar, a fejfájás, a hányinger, az ájulás, az epilepsziás roham, valamint a végtagok lehűlése és elszíneződése. 

A fertőzések terjedésének megakadályozása mellett a helyesen viselt arcmaszk megvédhet a városi levegő káros anyagainak, mint a fűtési melléktermékek vagy a kipufogógáz szervezetbe jutásától, a légúti allergének belélegzésétől, a munkahelyi, illetve a munkavégzés során keletkezett káros anyagok belégzésétől is.

A légszomj további okai

A légszomj általában valamilyen alapbetegség tünete, az esetek többségében a szív és a tüdő rendellenes működéséből ered, de jelezhet például refluxbetegséget, vérszegénységet is, és az elhízottak körében is gyakrabban fordul elő. 

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük