Hogyan távolítsd el a bőrödből a kullancsot?

A kullancstól való félelem nem alaptalanul terjedt el, ugyanis a kis rovarok két betegséget is terjesztenek: a tavaszi meningoencephalitist – ami agyhártya- vagy agyvelőgyulladást, FSME-t okoz – és a baktériumok által okozott borreliosist, mely a Lyme-kór kórokozója.

Mindkét betegség neurológiai komplikációkhoz, súlyos esetben agyhártyagyulladáshoz is vezethet.

Hogyan távolítsd el a kullancsokat?

Rengeteg ajánlott módszer létezik a kullancs kivételére, azonban többségük helytelen. Sokszor azt javasolják, hogy a kullancsot olajjal vagy vajjal kend be, hogy megfulladjon, majd az óra járásával megegyező irányba forgatva távolítsd el.

Ez kétségtelenül árt a kullancsnak, de az emberre nézve sem veszélytelen. A kullancs nyálában és gyomornedvében kórokozók lehetnek, és eltávolításkor ezek a véredbe kerülnek, mert a rovar visszaöklendezi a fertőzött vért.

Legjobb, ha a kullancsot minden előkészület nélkül távolítod el: a rovart a bőr fölött egy vékony fogóval vagy csipesszel fogd meg, és egyenesen rántsd ki.

Súlyos fertőzést okoz a beszakadt kullancs?

Sokan úgy gondolják, hogy a bőrben maradt kullancsdarabtól súlyos fertőzést kaphatnak. Ez a félelem azonban alaptalan, ugyanis a kullancs csak addig képes átadni a veszélyes kórokozókat, amíg vért szív. Ha leszakad a teste, már nem tud kórokozókat kiköpni.

Honnan támadnak a kullancsok?

A hiedelemmel ellentétben a kullancsok nem a fáról esnek le. Ugyanis a kis vérszívók legfeljebb 1,20 méter magasságig képesek felmászni. Vagyis a széles turistautakon sétálni nem veszélyes, sokkal inkább a bokrok között és a magas fűben találkozhatsz komoly kullancs invázióval. Az ilyen területeken rátelepednek az emberre, majd befúródnak a bőrbe. Ha ennek ellenére a nyakadon vagy válladon kullancsot találsz, akkor az észrevétlenül mászott fel a testeden.

Ha megtörtént a baj: a Lyme-kór tünetei

Ha a bőrbe fúródott kullancsot nem veszed időben észre, akkor néhány nap elteltével a csípés helyén szaporodni, 3-32 nap elteltével pedig vándorolni kezdenek a szervezetben. A szaporodás időszakában semmilyen tünet nem jelentkezik, amely felhívná a figyelmet a baktériumok jelenlétére, éppen ezért a fertőzöttség megállapítása a betegség korai szakaszában igen nehéz. A Lyme-kór tünetei ugyanis három szakaszban jelentkeznek, az első a kórokozók vándorlásától számítható.

Első szakasz

A korai szakasz a következő tünetek utalhatnak a fertőzöttségre:

• fáradtságérzet,
• hidegrázás,
• láz,
• fejfájás,
• tarkómerevség,
• izom- és ízületi fájdalmak,
• vándorfoltok.

Ez utóbbi elsőként a csípés helyén látható, később azonban a test más részein is megjelenhet. A vörös szélű folt akár 50 cm átmérőjűre is kiterjedhet, majd közepe lassan kifehéredik, de sem viszketéssel, sem különösebb fájdalommal nem jár. Sőt, bizonyos idő elteltével - az említett tünetek többségével egyetemben - nyomtalanul el is tűnik, azonban a fáradtság érzése akár hetekig fennállhat.

Második szakasz

A betegség második szakaszára már súlyosabb tünetek jellemzőek, melyek közül a leggyakoribbak a fejfájás, a tarkómerevség, idegi fájdalom, ritkábban pedig szabálytalan szívverés, mellkasi fájdalom és az egyik arcfél ideiglenes bénulása.

Harmadik szakasz

Ha a betegséget a felismerés hiányában nem kezelik, az akár maradandó következményekkel is járhat. A Lyme-kór harmadik szakaszában ugyanis - amely egyébként akár évekkel később jelentkezik csak - az idegrendszeri zavarok mellett súlyos ízületi gyulladások alakulnak ki, amelyek elsősorban a térd ízületeit érintik. A gyulladás kevésbé fájdalmas, mint amennyire látványos és súlyos: a térdek megdagadnak, meleg tapintásúak, a térd mögött pedig ciszták alakulhatnak ki, amelyek megrepedése már jelentős fájdalmakat okoz.
A harmadik szakaszt is elérő, Lyme-kórban szenvedő betegek 10%-ánál az ízületi problémák maradandóak.

• tünet
• kullancs
• lyme-kór
• házi gyógymódok
• Életmód