4 tévhit a koronavírus-vakcináról: nem tesz meddővé, és nem helyettesíti a BCG-oltás a kutatók szerint

Az elmúlt időszakban a koronavírus ellen kifejlesztett oltások kerültek a figyelem középpontjába világszerte, ám ahogy a pandémia alakulása, úgy a vakcina kapcsán is számos tévhit teret nyert, elbizonytalanítva az emberek egy részét.

A legtöbb koronavírus elleni vakcináról kiderült, hogy a súlyos megbetegedés kialakulásától megvéd, a tünetmentes továbbfertőzés lehetőségét egyelőre vizsgálják az eredmények tükrében. Jelenleg Magyarországon kétfajta RNS-alapú oltás van forgalomban, a Pfizer-BioNTech és az amerikai Moderna vakcinája, a vírusvektor-alapú kínai, orosz és brit-svéd vakcinák vizsgálat alatt állnak, így azokkal még nem oltanak.

Bár egy új vakcináról és a hosszú távú védelemről még nem lehet tudni minden részletet, sajnos sok esetben a hibás kommunikáció és az emberek bizonytalansága miatt több félreértés szárnyra kapott: ezek nagy részét mára hitelt érdemlően megcáfolták.

Nem okoz meddőséget a vakcina

A vakcina kapcsán elterjedt az a félelem, miszerint hosszú távon meddőséget okoz a nőknél. A tézist arra alapozták, hogy a koronavírus tüskefehérjéjének egy szakasza hasonló egy, a méhlepényben található, szincicin nevű fehérjéhez, ezért immunválasz esetén azt is tönkreteszi majd. Ez azonban nincs így.

A pécsi virológusok egy videóban jól érthetően összefoglalták az ezzel kapcsolatos biológiai tudnivalókat. Összegezve, a hasonlóság nagyon kicsi a két fehérje között, és az immunrendszer képes a testben lévő fehérjét megkülönböztetni a vírusétól. 

A biológiai magyarázaton túl az is megjegyezhető, hogy ha ettől függetlenül létrejöhetne az említett keresztimmunitás, a vírusfertőzés ugyanígy negatív hatással lenne az emberi termékenységre, ez a tendencia pedig a 2019. év vége óta tartó járvány során nem volt megfigyelhető.

Nem helyettesíti a BCG- és a Pneumococcus-oltás

Elterjedt az a tévhit is, hogy az, aki a BCG-oltást megkapta, védettséget élvezhet a koronavírus-fertőzéstől, ám ez sajnos ebben a formában nem igaz. A BCG-oltást a TBC ellen kapja meg az ember, 1954 óta kötelező, és a Mycobacterium tuberculosis baktérium ellen véd. 

Bár vizsgálják, hogy a koronavírus miatti megbetegedések súlyosságát csökkenti-e - influenzaoltás esetén már megfigyelték immunválaszt erősítő hatását -, megfelelő bizonyíték egyelőre nincs, ezért a BCG-oltás megléte esetén ugyanúgy ügyelni kell a koronavírus-fertőzés elkerülésére. A Pneumococcus-oltás a tüdőgyulladásért is felelős Streptococcus pneumoniae baktérium fertőzését küszöböli ki, ezt az influenzaoltás mellé javasolják beadatni az idősebb korosztálynak.

Veszélyes kismamákra? És azokra, akik 3 hónapon belül fertőzöttek voltak?

A koronavírus-vakcina beadását nem javasolják a várandósok számára, ám ez nem azt jelenti, hogy biztosan veszélyes rájuk nézve. Az oltások biztonságosságára vonatkozó kísérletek célzottan még nem vonatkoztak terhes kismamákra, ezért egyszerűen nincs kellő információ erre vonatkozóan, ahogy arra sem, hogy az anyatejbe vagy a méhlepénybe belekerül-e.

Állatkísérletek tanúsága alapján a vemhes állatok esetében nem jelentett problémát a beadás, az ajánlásához azonban a vakcinák hosszabb távú megfigyelésére van szükség. Nem kizárt, hogy ez az ajánlás változni fog a jövőben.

A három hónapon belül biztosan fertőzötteket pedig pofonegyszerű ok miatt nem oltják be. A betegségen átesettek egy bizonyos időre természetes immunitást szereznek, a tudomány jelenlegi álláspontja szerint ez a védettség minimum három hónapig eltart. Mivel pedig egyelőre kevés oltás áll rendelkezésre, kvázi pazarlás lenne duplán immunizálni az érintetteket a vakcina beadásával.

Allergiásoknak nem ajánlott?

Az oltások kapcsán felmerült egy másik nagy félreértés is, mely szerint bármilyen allergia esetén ellenjavallott a vakcinák beadása, ugyanis az anafilaxiás sokkot okozhat. Az oltás valójában azok számára nem javasolt, aki az összetevők egyikére igazoltan allergiás, a rovarcsípés- vagy a pollenallergia önmagában nem akadályozó tényező.

A magyar biológusok által szerkesztett Koronavírus Kisokos szerint a Pfizer oltásában nincs: tojás, latex, zselatin, penicillin, neomycin és szulfonamid antibiotikum, a kanamycin pedig a végtermékbe nem kerül. A Moderna vakcinájában nincs: tojás, latex, zselatin, semmilyen antibiotikum (beleértve a penicillint és neomycint), semmilyen állati vagy emberi eredetű anyag.

A PEG-származékokra - polietilén glikol - allergiásoknak nem javasolt az oltás, mert az RNS lipidburka tartalmazza az anyagot. A Pfizer és a Moderna oltásának segédanyagai is nyilvánosan elérhetők bárki számára.

Ettől függetlenül másféle allergiát is érdemes előre megemlíteni az orvosnak, különösen, ha korábban bármelyik anafilaxiás sokkal járt. A védőoltást követően még 15-30 percig megfigyelés alatt tartják az embert, hogy az esetleges allergiás reakciókat időben orvosolják, így minimálisra szorítják a veszélyes szövődmény kialakulásának kockázatát.

A koronavírus hosszú távú szövődményei

A koronavírus-fertőzés hosszú távú hatásai mostanában válnak ismertté, hiszen immár a második hullámban is sokan felépültek úgy, hogy bizonyos tüneteik még mindig jelen vannak.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• tévhit
• koronavírus
• covid-19
• vakcina
• oltás
• félreértés
• tévedés
• Életmód