A Semmelweis Egyetem kutatói a kollagénpótlásról: sokan rosszul csinálják

A Semmelweis Egyetem belgyógyász professzora szerint egészséges, változatos táplálkozás mellett nincs szükség külső kollagénpótlásra.

A szakember hangsúlyozza, hogy a szervezet megfelelő fehérjebevitel, valamint C-vitamin, réz és cink jelenléte mellett képes saját maga előállítani a szükséges kollagént.

Nem kell pótolni a kollagént, más a megoldás

A kollagén a szervezet egyik legfontosabb fehérjéje, amely afféle ragasztóanyagként tartja össze a szöveteket. Kulcsszerepe van a bőr feszességének és rugalmasságának megőrzésében, de elengedhetetlen a porcok, ízületek, csontok, inak, szalagok és a bélfal épségéhez is, valamint hatással van a haj és a köröm állapotára. A szakértő szerint a kollagéntermelés már 30 éves kortól fokozatosan csökken, nőknél pedig a menopauza után ez a folyamat fel is gyorsulhat, így felmerülhet a pótlás kérdése.

A professzor azonban kiemeli, hogy a szájon át bevitt kollagén nem közvetlenül kollagénként hasznosul. Az emésztőrendszer ugyanis aminosavakra bontja le, amelyek a fehérjék – így a kollagén – építőkövei.„Ha szájon át visszük be kollagénporok formájában, az nem fog kollagénként bekerülni a szervezetbe, mert az emésztőnedvek szétszedik a gyomor-bélrendszerben – mint minden más fehérjét is – aminosavakra. Az aminosavak ugyanis minden fehérje, így a kollagén építőkövei is” – fogalmaz. 

Hozzáteszi ugyanakkor, hogy bizonyos élethelyzetekben – például menopauza idején vagy intenzív sportterhelés mellett – mégis szóba jöhet a kollagén építőelemeinek célzott pótlása. Ehhez azonban elengedhetetlen három tényező együttes jelenléte: megfelelő fehérjebevitel, C-vitamin, valamint cink és réz.

Fehérjeforrásként szóba jön a hal, a marha- és csirkehús, a csontleves, a kocsonya, illetve a növényi fehérjék, például a hüvelyesek. C-vitaminban gazdag a paprika, a citrusfélék, a bogyós gyümölcsök és a savanyú káposzta, míg cinkhez és rézhez többek között diófélék, magvak és hüvelyesek fogyasztásával juthatunk hozzá. „Tehát, ha ezeket fogyasztjuk, akkor a szervezet kollagén-szintetizáló, -gyártó képességét támogatjuk. Direkt kollagént hiába pótolunk, az nem fog kollagénként felszívódni” – hangsúlyozza a Semmelweis Egyetem belgyógyász professzora.

Amennyiben valaki mégis kollagén-kiegészítőt választ, érdemes a hidrolizált formát előnyben részesíteni, amely kisebb egységekre bontva jobban felszívódik. Fontos azonban, hogy ilyenkor sem maga a bevitt kollagén épül be, hanem annak aminosavai hasznosulnak – és csak a megfelelő tápanyagok jelenlétében.

A szakértő szerint a hatások nem azonnal jelentkeznek, hanem általában 8–12 hét szükséges az eredményekhez. Idősebb korban napi 2,5–5 gramm kollagénbevitel javasolt, míg sportolóknál az ízületek és porcok védelmében ez akár 10–15 gramm is lehet.

Képek: Getty Images Hungary

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• kollagén
• kollagéntermelés
• egészséges étkezés
• semmelweis egyetem
• kutatás
• Életmód