A makacs köhögés hátterében több betegség állhat: tüdőgyógyász vette sorra őket

December elejével hivatalosan is kezdetét vette az influenzaszezon, ami rendszerint januárban tetőzik. A hűvös, csapadékos időjárás miatt a téli időszakban gyakoribbak a megfázások és az egyéb légúti betegségek is, amelyek egyik legjellemzőbb tünete a köhögés. Ez egy reflexfolyamat, amely a torkot vagy a légutakat irritáló váladék, szennyeződés eltávolítását szolgálja.

A koronavírus miatt most mindannyian azonnal összerezzenünk, ha a környezetünkben valaki elkezd köhögni, vagy épp minket kap el egy kisebb köhögőroham, de fontos, hogy a megfelelő óvintézkedések mellett mégse gondoljunk azonnal a legrosszabbra. Dr. Márk Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont pulmonológus, allergológus szakorvosa az alábbiakban összefoglalja, milyen köhögésfajták léteznek, mi alapján ismerhetők fel, és mikor forduljon az ember mindenképpen orvoshoz.

A köhögés típusai

A köhögésnek számtalan oka lehet, ám leggyakrabban felső légúti fertőzések kapcsán fordul elő: többnyire vírusfertőzés váltja ki, de sokszor találkozunk bakteriális felülfertőződéssel is. Minden, ami irritálja, elzárja a légutakat, kiváltja a köhögési reflexet.

A köhögés típusa szerint lehet száraz vagy nedves. Száraz köhögés esetén nem termelődik váladék, és a beteget sokszor kínozzák köhögési rohamok, ég és fáj a mellkasa. A légutak egyes gyulladásos betegségei, a tüdőfibrózis, a szíveredetű köhögések, illetve gyakran a légutak daganatai sem járnak váladéktermelődéssel. Léteznek köhögést kiváltó gyógyszerek is, mint például a vérnyomáscsökkentők egy bizonyos csoportja (ACE-gátlók), melyek általában száraz köhögési rohamokat okoznak. A láz és a fáradékonyság mellett a koronavírus egyik leggyakoribb tünete a száraz köhögés, ezért ha valaki ezt tapasztalja magán, feltétlenül maradjon otthon, és ne menjen közösségbe a tünetek megszűnését követően még legalább két napig.

Nedves köhögésnél fontos jellemző a váladék minősége. Például, ha véres a köpet, azt kiválthatja egy egyszerű gyulladás vagy egy kis ér megrepedése, de akár tüdőembólia, daganat, vagy súlyosabb gyulladás (például tüdőtályog) is állhat a háttérben. Az asztma sokszor egyetlen tünete lehet a köhögés, amely kocsonyás és színtelen váladékkal járhat, de száraz köhögés formájában is felléphet a betegség. A színes, zöld köpet bakteriális gyulladást jelez.

A köhögés fajtái emellett időtartamuk szerint is kategorizálhatók. Beszélhetünk egyrészt akut köhögésről, amely 1-3 hétig tart. Ezt többnyire valamilyen légúti fertőzés okozza, vírus vagy baktérium. A légutak nyálkahártyájának gyulladása, a hörghurut és légcsőhurut, mandulagyulladás, torokgyulladás vagy a hátra csorgó orrváladék egyaránt köhögést idéz elő. A tüdőgyulladás és a mellhártyagyulladás is ezt a tünetet váltja ki, részben a mellhártya ingerlésével. A légutakba kerülő idegentest szintén azonnali köhögési rohamot vált ki, ami csak az idegentest eltávolításával szűnik meg. A gyulladás okozta köhögések gyógyszeres kezeléssel általában néhány hét alatt spontán elmúlnak, de akár anélkül is.

Ha a köhögés elhúzódik, és két hónapnál tovább tart, akkor már krónikus köhögésről van szó. Ezt az állapotot mindenképpen komolyan kell venni, mert súlyosabb betegség állhat a háttérben. A krónikus köhögés leggyakrabban a dohányosoknál fordul elő, jellemzően a reggeli órákban, és váladék felköhögésével jár.

Az asztmásoknál is ez az egyik legjellemzőbb tünet, kiegészülve a nehézlégzéssel, amelyet fizikai terhelés is kiválthat. A reflux esetében szintén a gyakori köhögés az egyik tünet, mivel ilyenkor a gyomor és a nyelőcső közötti záróizom gyengülése miatt a gyomortartalom - főként lefekvéskor vagy lehajláskor - visszafolyik a szájüregbe, a savas váladék pedig irritálja a nyelőcsövet. A tüdők valamilyen krónikus gyulladása (például TBC), a hörgőtágulat, a jó- és rosszindulatú daganatok, továbbá a tüdőfibrózis is tartós, makacs köhögéssel járó betegségek, csakúgy mint a mellhártya betegségei, gyulladása, a légmell, a mellüregi folyadék. Talán kevesen tudják, de nemcsak a tüdő, hanem a szív betegségei, például a szívritmuszavar vagy a szívelégtelenség is járhatnak köhögéssel. Emellett ritkábban, de a hasi szervek - például a vese daganata vagy a petefészek betegségei is reflexes úton köhögtetnek.

Mikor kell orvoshoz fordulni a köhögéssel?

- Ha a köhögés mellé egyéb súlyos tünetek társulnak, úgymint elhúzódó magas láz, mellkasi-háti fájdalom, véres köpet, nehézlégzés, ájulásérzés, elkékülő ajak, akkor sürgősen orvoshoz kell fordulni - hangsúlyozta a Budai Egészségközpont szakembere.

- Ezenkívül a krónikus, elhúzódó köhögések is szakorvosi vizsgálatot igényelnek, mivel ezek hátterében sokszor valamilyen súlyosabb betegség áll. Az okot nem mindig könnyű kideríteni, ezért ennek megállapításához részletes állapotfelmérés szükséges. Ez magában foglalhatja a légzésfunkciós vizsgálatokat, az allergiatesztet, a mellkas képalkotó felvételeit, a hörgőtükrözést, az orr-fül-gégészeti vizsgálatot, a kardiológiai konzíliumot és a hasi ultrahangvizsgálatot is.

Már a köhögés hangzása alapján megmondják, ha valaki koronavírusos

Az új eljárás még azokról is kimutatja a fertőzést hang alapján, akik tünetmentesek.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• köhögés
• koronavírus
• okok
• tünetek és betegségek
• láz
• egészség
• orvos
• Életmód