Kínzó fejfájás, székrekedés, fájdalmas menstruáció
A jóindulatú daganatok tünetei
A daganatos megbetegedés nem minden esetben egyenlő a rákkal.

Ez is érdekelhet

Pikali Gerda hisz a sors erejében: mindenkinek megvan a maga feladata, amit be kell teljesítenie (x)

beauty and style

Ezt soha ne tedd a bőröddel: korábban fogsz ráncosodni, ha így bánsz vele »

Nicole Kidman hajszíne az őszi szezon új kedvence: ezt fogják legtöbbször kikeverni a fodrászok »

Ilyen egyszerű elkészíteni Meghan hercegné tökéletes kis kontyát – 5 perc alatt össze lehet dobni »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A rendellenes – bár jóindulatú – szövetszaporulatok elsősorban nagyságuktól és szervezeten belül elfoglalt helyüktől függően különféle komplikációkat okozhatnak. Bár egyes jóindulatú daganatok – például zsírdaganatok – csak esztétikai gondot jelentenek, mások zavarhatják a környezetükben lévő szervek működését.

Jóindulatú? Rosszindulatú?

A jóindulatú és a rosszindulatú daganatos betegségek közti különbség, hogy míg az előbbiek nem létesítenek kapcsolatot a környező szövetekkel, addig az utóbbiak belenőnek a körülöttük lévő szervekbe és szövetekbe. A jóindulatú daganatok, bár nem képeznek saját ellátásukhoz új ereket, és nem fejlődik belőlük áttét sem, jelenlétükkel zavarják – nyomják – a szomszédos szerveket. Egy részük nem okoz tüneteket, és kezelésre sem szorul, vannak azonban olyanok, melyek akár a műtéti beavatkozást is szükségessé teszik.

Agytumor

A jóindulatú daganatok között talán az agytumor a legveszélyesebb. A rosszindulatú betegségekhez hasonlóan pusztítja az idegszöveteket, és növeli a koponyaűri nyomást. Mivel a csontos koponya képtelen a tágulásra, a növekvő tumor komoly problémákat okozhat. A tünetek annak függvényében jelennek meg, hogy a daganat az agy mely területén helyezkedik el. A növekvő koponyaűri nyomás akár személyiségváltozásokhoz is vezethet. A diagnózis felállításához szükséges a CT-, valamint az MRI-vizsgálat – ezek képesek behatárolni a tumor helyét és nagyságát. Ezen kívül vérvizsgálattal meghatározható a hormonszint változása, biopsziával pedig a tumor típusa. Agydaganat esetén a következő jellemző tüneteket tapasztalhatod.

Tünetek:

  • Kettős látás.
  • Folyamatos vagy visszatérő, kínzó fejfájás.
  • Szédülés, koordinációs zavarok.
  • Görcsrohamok, hányás.
  • Végtaggyengeség.
  • Probléma a hideg-meleg hőérzékeléssel.

Májdaganat

Ez a fajta jóindulatú daganat meglehetősen gyakori. Kiváltó oka lehet például a fogamzásgátló tabletta szedése. Azonban gyakran képes visszafejlődni a gyógyszerszedés abbahagyását követően. Bizonyos esetekben a jóindulatú daganat okozhat májnagyobbodást. Az esetek nagy többségében viszont nem jár semmilyen tünettel, pusztán figyelemmel kell kísérni az esetleges változásokat. A jóindulatú májdaganatot az esetek többségében véletlenszerűen fedezik fel CT- vagy MRI-vizsgálat során. Bár általában nem okoz problémát, nem szabad elhanyagolni, mert ritkább esetekben rosszindulatúvá válhat.

Mióma

A mióma a méhizomzat jóindulatú daganata. Többnyire a 30-50 év közötti korosztályt érinti. A tumor mérete a borsónyitól akár a gyermekfej nagyságúig is változhat. Elhelyezkedését tekintve megjelenhet a méh külső felszínén, gyakoribb azonban, hogy a méh üregében, a nyálkahártya alatt tűnik fel. Előfordulhat, hogy kocsányt növesztve leereszkedik a méhüregbe. Ilyenkor, ha a tumor apróbb méretű, nem feltétlenül okoz zavart, és gyógyszerrel is kordában tartható. Ha azonban nagyobb, akár a méhizomzatot is elsorvaszthatja, ilyenkor többnyire elkerülhetetlen a műtét. Érdemes orvoshoz fordulni, ha a következő tüneteket tapasztalod:

  • Elhúzódó, fájdalmas és bő menstruáció.
  • Székrekedés - mivel a daganat, nagysága miatt nyomhatja a végbelet.
  • Gyakori vizelési inger vagy inkontinencia – ha a daganat a hólyagot nyomja.
  • Meddőség - amennyiben a tumor, nagyságából adódóan zavarja a petevezetéket.

A betegség kialakulásában komoly szerepe van az örökletességnek, valamint az ösztrogénszint emelkedésének. A 35-45 év közötti nők 20%-ánál előfordul a betegség, a klimax idején azonban a női hormonszint csökkenésével visszafejlődik.
Az ökölnél kisebb méretű miómát elegendő csupán félévente ellenőriztetni – amennyiben nem okoz komolyabb tüneteket. A problémát okozó kisebb miómákat általában a méhizomzat részleges kimetszésével távolítják el. Ha azonban a daganat méretéből adódóan sok tünetet produkál, általában elkerülhetetlen a méh eltávolítása.

Ezt is szeretjük