Amikor az izzadás mögött betegség áll: kánikula idején van, aki 10 litert is izzadhat

Testünk 2-4 millió verejtékmirigye felel hőháztartásunk szabályozásáért, és gondoskodik arról, hogy a szervezet ne melegedjen túl akkor sem, amikor a hőmérő higanyszála 30 fok fölött van. Akár napi tíz liter vizet is elpárologtatunk a nagy melegben fizikai aktivitás vagy sport hatására, míg egy hideg, téli, kevésbé aktív napon mindössze fél litert.

Tévhit, hogy a szervezet az izzadással méregtelenít, ez a vese és a máj feladata. A verejtékmirigyek a szervezet megfelelő maghőmérsékletének szabályozásában segítenek.

Az izzadás okai

- Ha nem izzadnánk, életveszélyes állapotba kerülnénk, hiszen a verejték képződésével vizet párologtatunk, ami hűti a szervezetet. Testünkön 2-4 millió úgynevezett ekkrin verejtékmirigy található, legtöbb a hónaljban, a talpakon, a tenyereken és a homlokon. Ezek áttetsző, szagtalan folyadékot termelnek. A kellemetlen testszag kialakulásáért azonban nem ezek - a hőháztartás szabályozásában részt vevő verejtékmirigyek -, hanem például a hónaljban és a nemi szervek területén található apokrin verejtékmirigyek felelősek, amikor az általuk termelt verejték kölcsönhatásba lép a bőrön lévő baktériumokkal - mondja dr. Brunner Alexandra, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika szakorvosa.

Az izzadság 99 százaléka víz, a maradék egy százalékot só, fehérje és szénhidrát alkotja. Az, hogy ki mennyit izzad, függ a kortól, a nemtől, az évszaktól, a fizikai aktivitástól és a táplálkozástól is. Az elpárologtatott víz mennyisége fél litertől tíz literig is terjedhet.

Egy sportoló például egy óra alatt akár 3-4 liternyit is verejtékezhet fizikai aktivitás közben. A verejtékezés kóros formájában, fokozott izzadás (más néven hiperhidrózis) esetén, a normális hőháztartás fenntartásához szükséges mennyiségű izzadás akár négyszeresét-ötszörösét is párologtatja az érintett beteg. A népesség mintegy 1-5 százalékát érinti az úgynevezett elsődleges hiperhidrózis, aminek hátterében nincs egyéb betegség vagy gyógyszeres kezelés.

Izzadság mint tünet

Egyik formája már gyermekkorban jelentkezhet főként tenyéri és a talpi izzadással. Ez a kellemetlen állapot az életminőséget is befolyásolhatja, hiszen az érintettek például nem szívesen nyújtanak kezet üdvözléskor, bemutatkozáskor. A hiperhidrózis másik formája a fokozott hónalji izzadás, amely általában pubertáskortól jelentkezik. A kórképek jellemzője, hogy a tünetek szimmetrikusak, mindkét oldalon megjelennek, alvás közben viszont megszűnnek. Az esetek kétharmadában családon belüli halmozódás is megfigyelhető.

A túlzott izzadás további bőrbetegségeket - például ekcémát, gombás és bakteriális felülfertőződést - is provokálhat, hiszen a mindig nedves bőrön könnyebben kialakulnak ezek az elváltozások - tájékoztat a szakember.

A túlzott izzadás kezelése

A szakorvos terápiaként helyileg alkalmazható, patikában kapható, alumínium-klorid-tartalmú készítményeket javasol, utóbbiak a bőrre felvíve a verejtékmirigyek kivezetőcsöveit zárják el. Érdemes ezeket este, száraz bőrre használni. Emellett például botoxkezeléssel is lehet a verejtékmirigyek működését blokkolni. Mivel ezek az eljárások kis bőrfelületre korlátozódnak, használatukkal nem sérül a hőháztartás szabályozása, viszont csökkentik a kóros mértékű izzadást.

A bőrgyógyász arról is szólt, hogy a csecsemők verejtékmirigyei még éretlenek, gyakrabban záródnak el meleg környezetben, és ilyenkor apró, piros - a köznyelvben emlegetett nevén - melegkiütést, úgynevezett miliáriát okoznak a fejen és a testen. Szellős pamutruházat viselésével ezek maguktól néhány nap alatt elmúlhatnak, illetve az orvos javasolhat a bőr szárazságát elősegítő ecsetelőt. Felnőtteknél fokozott izzadás esetén gyakrabban jelenik meg a napgomba (színváltó hámlás), amikor a fejbőrön normál körülmények között élő gomba elszaporodik, és megtelepszik a törzsön, háton, és napsugárzás hatására világos foltok képződnek. A panaszt helyileg alkalmazott készítményekkel lehet orvosolni.

Dr. Brunner Alexandra kitért arra is, hogy a fűszeres, csípős, forró ételek, koffeintartalmú italok fokozzák az izzadást, a magasabb víztartalmú zöldségek és gyümölcsök - például a görögdinnye - viszont segítenek a víz és ásványi sók visszapótlásában, hiszen a melegben különösen fontos, hogy gondoskodjunk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelről.

Ez ugyancsak egyén- és szituációfüggő (fizikai aktivitástól, külső hőmérséklettől, nemtől, betegségektől is függ), de egy egészséges nőnek mintegy 2,2 liter, egy férfinek 2,9 liter folyadékra van szüksége naponta, mely akár háromszoros mértéket is elérhet kánikulában egy aktív napon.

Így lehet megelőzni az 5 leggyakoribb nyári panaszt

Nyáron főleg fülproblémák ütik fel a fejüket, de más jellegű panaszok is jellemzők ebben az évszakban.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• izzadás
• kánikula
• kezelés
• okok
• egészség
• betegség
• semmelweis egyetem
• Életmód