Gyomorfekélyt okozhat ez a 4 mindennapi szokás: nem csak a stressz növeli meg a kockázatát

A peptikus fekélyek, köztük a gyomorfekély során sebek keletkeznek a gyomorban, illetve a vékonybél-nyálkahártyában, melyeknek kialakulása mögött az áll, hogy gyomorsav vagy bakteriális fertőzés irritálja azt a nyálkát, ami máskülönben védené az emésztőrendszer belső felületét.

A gyomorfekély kialakulásának okai

A peptikus fekélyeknek különböző típusai ismertek. A gyomorfekély akkor alakul ki, amikor a gyomor belső része sérül - korai tüneteiről itt olvashatsz -, a nyombélfekély a bél kezdeti szakaszán keletkezik, és gyakrabban fordul elő, mint az előbb említett gyomorfekély. A harmadik típus a nyelőcsőfekély, melynek során a nyelőcsőben keletkezik seb vagy sérülés, gyakran a gyógyszerek helytelen alkalmazása, antibiotikumok és gyulladáscsökkentők szedése miatt, de a túlzott alkoholfogyasztás is okozhatja.

Magyarországon a WHO adatai szerint az emésztőrendszeri betegségek körében a harmadik legtöbb halálesetért az előbb felsorolt peptikus fekélybetegségek felelősek. Egészen az 1980-as évek közepéig úgy tartották, hogy ezek a fekélyek csak a stressz, a túlzott gyomorsav-elválasztódásra való hajlam, a genetika és a helytelen életmódbeli szokások - beleértve a zsíros ételek, az alkohol, a koffein túlzott fogyasztását és a dohánytermékek használatát - miatt alakulhatnak ki. Ha valaki éhgyomorra issza minden reggel a kávéját, annak is veszélyes eredménye lehet, kattints ide a részletekért! Úgy vélték, hogy ezek a tényezők gyomorsav-felhalmozódáshoz vezethetnek, ami károsíthatja a emésztőrendszer védőrétegét.

Bár a túlzott gyomorsav-elválasztódás vitathatatlanul szerepet játszik a fekélyek kialakulásában, egy új elmélet szerint bakteriális fertőzés a peptikus fekélyek fő okozója. Az 1980-as évek óta megjelent kutatások azt mutatják, hogy a Helicobacter pylori (H. pylori) baktérium a nyombélfekélyek több mint 90%-ában és a gyomorfekélyek körülbelül 80%-ában játszik szerepet. Azonban az újabb adatok szerint ezek az arányok csökkenő tendenciát mutatnak.

A H. pylorival fertőzött embereknél nem minden esetben alakul ki fekély, de valóban növelheti a gyomorsavat, lebontja a védő nyálkahártyaréteget, és irritálhatja az emésztőrendszert. Még nincs arról pontos információ, hogy hogyan terjed az H. pylori, de valószínűsíthetően cseppfertőzés útján, ám az is előfordulhat, hogy szennyezett élelmiszerből vagy vízből kerül a baktérium a szervezetbe.

További tényezők, rossz szokások is hozzájárulhatnak a fekélyek kialakulásához, különösen a H. pylori fertőzésben szenvedő személyek esetében, ezek alább olvashatók.

A túlzott gyógyszerhasználat (például aszpirin, ibuprofen és naproxen). Ha valaki gyakran és hosszú ideig szed aszpirint, nagyobb eséllyel kaphat peptikus fekélyt. Ugyanez igaz más nem szteroid gyulladáscsökkentőkre (NSAID-okra) is. Ezek közé tartoznak az ibuprofen és a naproxen. Az NSAID-ok gátolják a szervezetet olyan vegyületek előállításában, amik védik a gyomor és a vékonybél belső falait a gyomorsavtól. Más típusú fájdalomcsillapítók, például az acetaminofen, nem okoznak peptikus fekélyt.

A kockázati tényezők közé tartozik még az erős alkoholfogyasztás, a pszichés stressz és a dohányzás.

A peptikus fekélyek kockázata továbbá nő, ha valaki szteroidokat használ és magas a kalciumszintje, ezt az állapotot hiperkalcémiának nevezik. Arról, hogy milyen negatív következményekkel járhat, hogyha valakinek felhalmozódik ez az ásványi anyag az érrendszerében, korábban írtunk.

A tanulmányok azt mutatják, hogy a gyomorfekélyek kialakulása gyakoribb az idősebb, 65 éves kor felettieknél. Ez azért lehet így, mert az arthritis, az ízületi fájdalom sűrűn érinti az idősebbeket, és a fájdalom enyhítésére akár napi szinten szednek aszpirint vagy ibuprofent - a reumatoid artritisz kezeléséről bővebben itt tájékozódhatsz. Emellett az életkor előrehaladtával a gyomorkapu is lazábbá válik, ami miatt több epe szivároghat, ami sérti a gyomor belső felületét.

Ismeretlen okból az A-vércsoportú embereknél ugyancsak nagyobb valószínűséggel alakulhat ki gyomorfekély, viszont a nyombélfekélyre általában a 0-s vércsoportú emberek hajlamosabbak, feltételezések szerint azért, mert nem termelnek olyan anyagokat a vérsejtek felületén, amely védi a nyombél nyálkahártyáját.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• gyomorfekély
• emésztőrendszeri betegség
• gyomorégés
• baktérium
• szokás
• Életmód