Veszélyesek a teljes kiőrlésű pékáruk a tavalyi fuzáriumfertőzés miatt? Megkérdeztük a Nébihtől

A tavalyi évben sokat lehetett hallani arról, hogy a tavaszi esőzések és a párás meleg miatt a búzatermés egy része fuzáriummal szennyezett volt, azokat pedig élelmiszerként nem lehetne feldolgozni. A fuzáriumgombák által termelt mikotoxinok ugyanis súlyos élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenek.

A fertőzés a búza külső héját érinti, így a korpa leválasztása után a megőrölt finomliszt már veszélytelennek számít. A teljes kiőrlésű lisztnél azonban más a helyzet, abba ugyanis a héj, a korpa is belekerül, jelen esetben tehát pont a fertőzött részt őrölnék bele.

Fuzáriumszennyezett gabonatermés

Mivel a tavalyi évben a szennyezettség sok helyen a megengedett határértékek többszörösét mérték a búzatermésben, joggal merülhet fel a kérdés, hogy mennyire ajánlott most teljes kiőrlésű pékárukat fogyasztani. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal - Nébih - kérdésünkre megnyugtató választ adott: az idei évben fokozottan ellenőrzi a fuzáriumtoxinok jelenlétét az élelmiszeripari termékekben.

A Hatóság gyakorlata egyébként is az, hogy az Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Terv szerint rendszeresen vizsgálja a mikotoxinok előfordulását és azok mennyiségét az adott toxin szempontjából kockázatos élelmiszerekben, így a fuzáriumtoxinokat a gabonákban, az aflatoxint az olajos magvakban, tejben. Ha pedig az ellenőrzési eredmények szükségessé teszik, az éves monitoringterven felül nagyobb számú mintavizsgálatot végeznek.

Az elmúlt év nagyobb fuzáriumfertőzöttsége miatt indokolttá vált Magyarországon az egyes gabonatermékek és a belőlük készült sütőipari termékek országos célellenőrzésének elrendelése is. A Nébih hozzátette, hasonló fertőzöttség már többször is előfordult hazánkban, így a fertőzött tételek kiszűrése a hatóság és a malomipar számára is rutinfeladat.

605 mintát vizsgáltak be

A Nébih a malmokban, sütőüzemekben és a kereskedelemben zajló ellenőrzések keretében 605 darab mintát vizsgált be ősszel, két szakaszban. Vizsgálták a feldolgozás céljából tisztításon és/vagy válogatáson átesett étkezési búzát, teljes kiőrlésű liszteket, Graham-liszteket, étkezési búzakorpákat, azokkal készült sütőipari termékeket, lisztkeverékeket, bio-, teljes kiőrlésű és pur-pur kenyereket, puffasztott búzából készült termékeket, fehér és kenyérliszteket is.

Jó hír, hogy a 605 minta fuzáriumtoxinokra irányuló vizsgálata során mindössze 7 termékből - két búzakorpa, két teljes kiőrlésű búzaliszt, egy Graham-liszt és egy kenyérliszt mintájából - mutatott ki a laboratóriumuk határérték feletti mennyiségben DON toxint, ezek mindegyike sütőüzemi raktárakból, illetve malomüzemből kikerülő minta volt. Tehát nagyjából 1%-nál volt csak a 750 µg/kilogrammos határérték felett az eredmény.

- Az eljáró hatóságok azonnal elrendelték a nem megfelelő élelmiszertételek forgalomból való kivonását, és megtiltották élelmiszerként történő további forgalomba hozatalát. Továbbá kötelezték a nem megfelelő termékek előállítóit az önellenőrzési rendszerük felülvizsgálatára, valamint a kiszállítás előtt valamennyi hasonló termékük mikotoxin-tartalmának vizsgálatára.

A bírságok kiszabása, valamint a forgalomba hozataltól eltiltott termékek megsemmisítése jelenleg is folyamatban van - nyilatkozta a Nébih Kockázatkezelési Igazgatósága, akik megnyugtattak: a bolti termékekben nem mértek szabvány fölötti értékeket.

Nem került a boltba fertőzött liszt

- A kereskedelmi mintavétel során a lehető legváltozatosabb sütőipari termékcsoportokat vizsgálták a szakemberek, különös figyelmet fordítva a teljes kiőrlésű lisztek, Graham-lisztek és korpák felhasználásával készült termékekre. Sütőipari termékből - teljes kiőrlésű kenyér, teljes kiőrlésű péksütemények stb. - nem állapítottunk meg határérték feletti toxinszennyezettséget, tehát a vizsgálati eredmények alapján nem indokolt a teljes kiőrlésű kenyerek, illetve pékáruk fogyasztásának kerülése.

A Nébih a boltokban megvásárolható liszteket is vizsgálta, így teljes kiőrlésű liszteket, Graham-liszteket, tönkölyliszteket, rozsliszteket, finomliszteket, kenyérliszteket, és ezek egyikénél sem mutatott ki a laboratóriumi vizsgálat határérték feletti mennyiségben toxint.

A pékségeknek is kötelessége az ellenőrzés

Fontos tudni, hogy nemcsak a Nébih vizsgálja be a mintákat, a vállalkozásoknak - mind a malmoknak, mind a pékségeknek - rendelkezniük kell önellenőrzési tervvel. Ennek keretében vagy saját laboratóriumban, vagy külső laboratórium segítségével végezni kell adott időközönként méréseket a mikotoxinokkal kapcsolatos szennyezettség ellenőrzésére. 

A vállalkozásoknak továbbá a hozzájuk beérkezett alapanyagokhoz is szükséges kérniük a beszállítótól olyan dokumentumokat, vizsgálati eredményeket, amellyel igazolható, hogy a termék a jogszabályoknak megfelel. Ezek hiányában vagy nem megfelelő eredményekkel a termékeket vissza kell utasítaniuk. 

Azon pékségeknél, sütőüzemeknél, melyeknél a tervek nem terjedtek ki a mikotoxinokra, a hatóság felhívta a figyelmet a hiányosságra, vagy kötelezte a vállalkozást a pótlására.

A fuzáriumgomba-fajok veszélyét az általuk termelt toxinok jelentik, amely régi probléma a mezőgazdaságban. Némiképp lehet ellene védekezni helyes agrotechnikával, növényvédelemmel, talajkezeléssel, a fuzáriumoknak ellenálló gabonafajta választásával, de a gomba megjelenését sajnos még ezekkel együtt sem lehet nullára redukálni.

A fuzáriumszennyezettség egészségügyi veszélyei

Kis mennyiségben az emberi és az állati szervezet is ártalmatlanítani tudja ezeket a toxinokat, amelyek azonban bizonyos mennyiség felett károsak az egészségre. Általában a májat és a vesét károsítják, illetve hosszú időn keresztül a szervezetbe jutva rákkeltő hatásúak lehetnek. A nagymértékű fuzáriumtoxin-fogyasztás embereknél émelygést, hányást, hasmenést, hasi fájdalmat, fejfájást, szédülést okozhat.

Az Európai Unió azonban szigorúan szabályozza az élelmiszerekben előforduló mikotoxinok maximális határértékét. Határértéknek pedig olyan alacsony szennyezettségi szintet állapítottak meg, amelynek még nincs káros hatása az egészségre. Így a bevizsgált termékek biztonsággal fogyaszthatók.

Bár a fogyasztás így biztonságosnak mondható, a Hatóság felhívta a figyelmet a kiegyensúlyozott és változatos étrend fontosságára, hiszen bármely élelmiszer túlzott fogyasztása károsan hathat az egészségre.

Lejárt? Ne dobd ki azonnal!

Néhány élelmiszer jóval a szavatossági idő lejárta után is fogyasztható, ezért felesleges azonnal kidobni őket.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• teljes kiőrlésű liszt
• nébih
• élelmiszer
• veszélyes
• egészségügyi hatás
• fertőzés
• szennyeződés
• Életmód