Nyugodtabb alvás, kevesebb hiszti: ezt az egy dolgot ne spóroljátok ki a napirendből

A Harvard Egyetem összeállított egy listát arról, hogy miért elengedhetetlenül fontos a gyerekek testi és lelki egészsége szempontjából a szabadban töltött idő.

Miért fontos a gyerekeknek a szabadban lenni?
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek

Felnőttként is biztosan ismerős az érzés, amikor egész nap négy fal között ülsz, vagy éppen dolgozol egy zárt helyiségben, és a nap végére frusztráltnak, kifacsartnak, enerváltnak érzed magad.

Viccesen hangzik, hogy az emberek is csak komplex szobanövények, de van benne igazság: ha nem töltünk elég időt a szabad levegőn, ha nem éri a bőrünket a napfény, és nem mozgatjuk át az izmainkat, nyomottak és fásultak leszünk. Ugyanez igaz a gyerekekre is: nekik talán még nagyobb szükségük van arra, hogy odakint játszanak, kiránduljanak az erdőben, vagy felfedezzék a város egyik parkját.

Miért fontos a gyerekeknek a szabadban lenni?

A modern életmód egyre inkább falak közé szorítja az embereket, és egyre kevesebben jutnak ki elegendő időre a természetes fénybe. Ennek hatásait kutatások nélkül is ismerhetjük: a kevés mozgás, a rossz levegőben való tartózkodás, valamint a természetben töltött idő és a sport hiánya végül rossz alváshoz, kellemetlen közérzethez, de akár komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet. Arról nem is beszélve, hogy mennyire rányomja a bélyegét a hangulatunkra. A gyerekekre ez különösen igaz: nekik óriási igényük van arra, hogy futkossanak, kitombolják magukat az egész napos iskola után, kapcsolódjanak a természethez, és friss levegőn legyenek.

szabadban játék gyerekek (2)
Fotó: Erica Shires / Getty Images Hungary

A Harvard Egyetem tüzetesen megvizsgálta, miért elengedhetetlen a gyerekek napirendjében, hogy időt töltsenek a szabadban. Sok szempontból különbözik ez a generáció gyermekkora az előzőkétől, de az egyik legszembetűnőbb különbség az, hogy mennyivel több időt töltenek zárt térben.

Ennek számos oka van, többek között az elektronikus eszközökkel töltött idő jelentős növekedése, a szervezett tevékenységek és teljesítmények előtérbe kerülése, a napfénynek való kitettségtől való félelem, valamint – sok család esetében – a biztonságos szabadtéri játszóhelyek hiánya. Ez nemcsak a gyerekekre igaz, ugyanígy a felnőttek is egyre kevesebb időt töltenek a szabadban.  Ha a héten csak két nap van, amikor pár órát a játszótéren vagy a parkban töltenek a gyerekek, már azis rengeteg előnnyel jár. Egy hétvégi erdei kirándulás pedig aranyat ér!

A napozással kapcsolatban gyakran a leégés és a bőrrák kockázata jut eszünkbe, pedig a szervezetünknek szüksége van a napfényre. A bőrünkben termelődő D-vitamin kulcsszerepet játszik a csontok fejlődésében, az immunrendszer működésében és számos más testi folyamatban. A természetes fény emellett az alvás-ébrenlét ritmusát és a hangulatunkat is befolyásolja – a testünk egyszerűen jobban működik, ha minden nap ér minket egy kis napfény.

szabadban játék gyerekek (3)
Fotó: Christopher Hopefitch / Getty Images Hungary

A szakértők szerint a gyerekeknek naponta legalább egy óra aktív mozgásra van szükségük, amit a szabadban töltött idő könnyen biztosíthat. Bár bent is lehet sportolni, a kültéri játék – például labdázás, futkározás vagy biciklizés – ösztönösen mozgásra készteti a gyerekeket. Ez a spontán, örömteli aktivitás pedig az egyik legjobb formája a testmozgásnak számukra.

A szabad játék fejleszti az úgynevezett végrehajtó funkciókat: azokat a képességeket, amelyek segítenek a tervezésben, a problémák megoldásában, a prioritások felállításában vagy akár a kreatív gondolkodásban. Ezek a készségek nem egyik napról a másikra alakulnak ki, hanem gyakorlással fejlődnek. Amikor a gyerekeknek lehetőségük van szabadon játszani, saját szabályokat kitalálni és együtt gondolkodni, valójában fontos életkészségeket tanulnak.

szabadban játék gyerekek (4)
Fotó: Morsa Images / Getty Images Hungary

A szülők természetesen szeretnék biztonságban tudni a gyerekeiket, de a teljesen kockázatmentes környezet nem segíti a fejlődést. A fára mászás, az új barátok keresése vagy egy nehezebb kihívás kipróbálása mind olyan tapasztalat, amelyből a gyerekek tanulnak. A kisebb kudarcok és nehézségek segítenek abban, hogy később magabiztosabban és bátrabban nézzenek szembe az élet kihívásaival.

A gyerekeknek meg kell tanulniuk együttműködni másokkal, barátkozni, megosztani az élményeket, kompromisszumot kötni. Ha az interakcióik kizárólag strukturált helyzetekben – például az iskolában vagy szervezett foglalkozásokon – történnek, kevesebb lehetőségük van ezeknek a készségeknek a természetes gyakorlására. A szabad játék során azonban maguktól tanulják meg, hogyan működjenek együtt másokkal.

A természetben szerzett élmények maradandó emlékeket adnak a gyerekeknek. Ha megtapasztalják a természet közelségét, könnyebben megértik, miért fontos megőrizni azt. A jövő környezeti döntései nagyrészt a mai gyerekeken múlnak majd, ezért különösen fontos, hogy már fiatalon kapcsolatba kerüljenek a természettel.

Minden gyereket meg kellene tanítani erre, de rengeteg szülőnek eszébe sem jut, milyen fontos

A természet iránti rajongás és tisztelet gyerekkorban még természetes; ilyenkor fontos, hogy megismerkedjenek a természetvédelemmel és a fenntarthatósággal.

Elolvasom

Képek: Getty Images Hungary

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat. 

Biztosítsd be a helyed most!

Promóció

Ezt is szeretjük