Barnás elszíneződések a fogakon: nem biztos, hogy szuvasodás áll a háttérben

Sokan megijednek, amikor sötétebb foltokat vesznek észre a fogaikon, hiszen az első gondolatunk ilyenkor szinte minden esetben a fogszuvasodás. Bár a barna elszíneződés valóban utalhat romlásra, a háttérben számos egyéb tényező is meghúzódhat. 

Ez okozza a fogak elszíneződését

A szakemberek alapvetően két csoportra osztják a fogak elszíneződését: külső és belső típusúra. A külső (extrinzik) elszíneződés a fogzománc legfelső rétegét érinti, és leggyakrabban az elfogyasztott ételek és italok okozzák. A kávé, a tea, a vörösbor, a bogyós gyümölcsök vagy a szójaszósz idővel nyomot hagy. Különösen igaz ez akkor, ha a szájhigiénia nem megfelelő, hiszen a lepedékbe és a fogkőbe sokkal könnyebben beivódnak ezek a pigmentek. A dohányzás szintén az egyik legagresszívabb külső tényező, amely makacs, barna foltokat eredményezhet.

Ezzel szemben a belső (intrinzik) elszíneződés a zománc alatti réteget, a dentint érinti. Ez jóval összetettebb probléma, hiszen a változás belülről indul el. Okozhatja például gyermekkori gyógyszerszedés – például tetraciklin vagy doxiciklin alapú antibiotikumok –, de a túlzott fluoridbevitel is fehér vagy barnás foltokat idézhet elő a fejlődő fogazaton. A fogat ért fizikai trauma, például egy baleset vagy ütés hatására a fogbél elhalhat, ami szürkés vagy barnás árnyalatot kölcsönöz az adott fognak - áll a MayoClinic oldalán.

Nem szabad elfelejteni, hogy a fogak árnyalata az életkor előrehaladtával természetes módon is változik. Ahogy öregszünk, a külső, fehér fogzománc vékonyodik, így egyre inkább láthatóvá válik az alatta lévő, természetesen sárgásabb dentinréteg. Emellett a genetika is meghatározó: mindenki más-más természetes fogszínnel, fényességgel és áttetszőséggel születik, így a „tökéletes fehérség” nem mindenki számára érhető el természetes úton.

Vannak azonban olyan betegségek is, amelyek közvetett módon befolyásolják a fogak színét. A májbetegségek, a cöliákia, a kalciumhiány vagy bizonyos anyagcsere-zavarok mind-mind nyomot hagyhatnak a mosolyon. Sőt, az onkológiai kezelések, mint a kemoterápia vagy a fej-nyaki sugárkezelés is módosíthatják a fogak szerkezetét és tónusát. Érdemes figyelni a tömésekre is: a régebben használt ezüst amalgám tömések idővel szürkés elszíneződést okozhatnak a környező fogszövetben.

A megelőzéstől a professzionális beavatkozásig

Amennyiben az elszíneződés zavaróvá válik, számos lehetőség áll rendelkezésre arra, hogy újra magabiztosan mosolyogjon az ember. A felületi foltokat a fogorvosi rendelőben végzett professzionális fogtisztítás és fehérítés gyakran nyomtalanul eltünteti. A mélyebb, belső elszíneződések esetén azonban, ahol a fehérítés már nem hoz eredményt, esztétikai megoldásokhoz kell nyúlni. Ilyen a direkt héj (bonding), amikor fogszínű kompozit anyaggal fedik le a hibát, vagy a porcelán héj, amely tartós és esztétikus maszkot nyújt a fog elülső felszínén.

A megelőzés érdekében javasolt a napi kétszeri, alapos fogmosás, a fogselyem használata és a színező hatású ételek fogyasztása utáni szájöblítés. Fontos azonban, hogy savas ételek (citrusok, szénsavas italok) után várjunk egy órát a fogmosással, hogy a nyál semlegesíthesse a savakat, és ne dörzsöljük bele azokat a felpuhult zománcba. Ha az elszíneződés mellé fájdalom, ínyvérzés vagy kellemetlen lehelet társul, mindenképpen keressünk fel szakembert, hogy kizárhassuk a komolyabb megbetegedéseket.

A cikk tájékoztató és útmutató szándékkal készült, mielőtt alkalmaznád a leírtakat, mindenképp konzultálj a kezelőorvosoddal! 

Fotók: Getty Images

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• fogak
• elszíneződés
• fogápolás
• szájápolás
• fogorvos
• Életmód