A fertőzések utáni időszakban nő a kardiovaszkuláris betegségek kockázata - állítják amerikai kutatók.

Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a kivizsgálás jelentőségére világított rá. 

A fertőzéses betegség is rizikófaktor

A szakemberek szerint a szervezet immunválasza magyarázhatja, miért lehetnek a fertőzések a kardiovaszkuláris betegségek rizikófaktorai. Ez utóbbi megnevezés alatt minden szív-érrendszeri betegség értendő, a szívinfarktustól a stroke-on át a szívelégtelenségig. Az eddig is közismert volt, hogy vannak bizonyos életmódbeli kockázati tényezők, melyek fokozzák ezek kialakulásának esélyét, ide sorolható többek közt a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás.

Vannak ugyanakkor nem életmódbeli rizikófaktorok is, mint az életkor, a nem, a genetikai hajlam. A Journal of the American Heart Association című szaklap cikke szerint mindezek mellett egyes fertőzések is növelhetik például a stroke és a szívinfarktus rizikóját.  

A Minnesotai Egyetem kutatói 1312 olyan személyt vizsgáltak meg, akik szívinfarktuson estek át, és 727 olyan személyt, akiknek iszkémiás stroke-juk volt. A kórtörténetüket figyelembe véve kiderült, hogy sokuknál fertőzéses betegség zajlott le maximum két évvel a kardiovaszkuláris esemény előtt. A leggyakoribb fertőzések a tüdőgyulladás, a légúti és a húgyúti fertőzések voltak. Az infarktuson átesett betegek 37%-ánál a fertőzést követő három hónapon belül alakult ki a szívprobléma, a stroke-ot átélő pácienseknél ez az arány 30% volt. Az is kiderült, hogy a fertőzés utáni két hét a legkockázatosabb ebből a szempontból, különösen, ha kórházi kezelésre is szorult egy beteg.   

Mi lehet az összefüggés?

Az összefüggések pontos feltárása még folyamatban van, de a kutatók szerint az immunrendszer működésében keresendő a megfejtés. A szervezet védekezőrendszere ugyanis fertőzések esetén több fehérvérsejtet és kis vérsejtecskéket, úgynevezett vérlemezkét kezd termelni. Egészséges szervezet esetében a vérlemezkék feladata, hogy megragasszák a sérült ereket, például egy vágás esetén. Ugyanakkor, ha túl sok van belőlük, összeragadhatnak, és megnő a vérrögök kialakulásának kockázata is. Tehát a fertőzések arra ösztönözhetik a szervezetet, hogy felborítva a normális egyensúlyt, a vérben elinduljon egyfajta vérrögképződési folyamat, ez pedig akár szívinfarktust vagy stroke-ot is eredményezhet.  

Mit tehetsz?

- A kutatás eredményei még további vizsgálatokat tesznek szükségessé, de annyi mindenesetre leszűrhető belőlük, hogy azokat a fertőzéseket, melyeknél van lehetőség a megelőzésre, valóban érdemes megelőzni - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

- Ezért lehetnek fontosak a védőoltások az idősebbeknek, és azoknak, akik valamilyen alapbetegséggel küzdenek. Ugyanakkor a kardiológiai szűrések önmagukban is számos kockázati tényezőre fényt deríthetnek, így a veszélyeztetettebb személyeknek érdemes akár tünetek nélkül is évente egy komplex vizsgálatsorozatot elvégeztetni.

A rizikócsoportba sorolandók a középkorú, stresszes életet élő személyek, azok, akik mozgásszegény életmódot folytatnak, dohányoznak, korábban koszorúér-betegségük volt, és azok, akiknél a családban öröklődnek a szív-érrendszeri betegségek és/vagy a cukorbetegség. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy ma már egy vérvizsgálattal elérhető a trombózishajlam genetikai szűrése, és a kardiológiai kivizsgáláson túl nagy segítséget jelenthet a megelőzésben az életmódorvoslás is.

(Képek: Getty Images Hungary.)

Nézd meg ezt is - Szíverősítő ételek

A szíverősítő táplálékok hasznosak a vérkeringésnek, és még finomak is. Az érrendszer leggyakoribb betegsége a magas vérnyomásból ered, ami a szívinfarktus, a szívelégtelenség és más kardiovaszkuláris zavarok kockázatát is növeli.

Címlapkép és ajánlóképek: Getty Images.