Szívprobléma fertőző betegség után: komoly rizikófaktor lehet
A legújabb eredmények arra engednek következtetni, hogy egy egyszerű fertőzés is vezethet szívbetegséghez.

Márciustól még több kedvezmény vár: csak a PIN-kódod kell hozzá (x)
Fedezd fel a gőzállomást, mellyel a vasalás gyorsabb, mint valaha! (x)
Pihenj meg, és vegyél lendületet a céljaidhoz egy hibátlan kávé felett! (x)

Claudia Schiffer füstös szemsminkje ultra nőies: sminkes mutatja meg, hogy készül »
Divatos, bőrhatású cuccok, ahogy idén szeretjük: nőies tippek, stílusbakik ellen »
5 hajprobléma, amit egyszerűen orvosolhatsz: ezt add a samponodhoz »
retikül.hu
A te BMI-d:
Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!
A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.
Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!
Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!
Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!
A fertőzések utáni időszakban nő a kardiovaszkuláris betegségek kockázata - állítják amerikai kutatók.
Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a kivizsgálás jelentőségére világított rá.
A fertőzéses betegség is rizikófaktor
A szakemberek szerint a szervezet immunválasza magyarázhatja, miért lehetnek a fertőzések a kardiovaszkuláris betegségek rizikófaktorai. Ez utóbbi megnevezés alatt minden szív-érrendszeri betegség értendő, a szívinfarktustól a stroke-on át a szívelégtelenségig. Az eddig is közismert volt, hogy vannak bizonyos életmódbeli kockázati tényezők, melyek fokozzák ezek kialakulásának esélyét, ide sorolható többek közt a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás.

Vannak ugyanakkor nem életmódbeli rizikófaktorok is, mint az életkor, a nem, a genetikai hajlam. A Journal of the American Heart Association című szaklap cikke szerint mindezek mellett egyes fertőzések is növelhetik például a stroke és a szívinfarktus rizikóját.
A Minnesotai Egyetem kutatói 1312 olyan személyt vizsgáltak meg, akik szívinfarktuson estek át, és 727 olyan személyt, akiknek iszkémiás stroke-juk volt. A kórtörténetüket figyelembe véve kiderült, hogy sokuknál fertőzéses betegség zajlott le maximum két évvel a kardiovaszkuláris esemény előtt. A leggyakoribb fertőzések a tüdőgyulladás, a légúti és a húgyúti fertőzések voltak. Az infarktuson átesett betegek 37%-ánál a fertőzést követő három hónapon belül alakult ki a szívprobléma, a stroke-ot átélő pácienseknél ez az arány 30% volt. Az is kiderült, hogy a fertőzés utáni két hét a legkockázatosabb ebből a szempontból, különösen, ha kórházi kezelésre is szorult egy beteg.
Mi lehet az összefüggés?
Az összefüggések pontos feltárása még folyamatban van, de a kutatók szerint az immunrendszer működésében keresendő a megfejtés. A szervezet védekezőrendszere ugyanis fertőzések esetén több fehérvérsejtet és kis vérsejtecskéket, úgynevezett vérlemezkét kezd termelni. Egészséges szervezet esetében a vérlemezkék feladata, hogy megragasszák a sérült ereket, például egy vágás esetén. Ugyanakkor, ha túl sok van belőlük, összeragadhatnak, és megnő a vérrögök kialakulásának kockázata is. Tehát a fertőzések arra ösztönözhetik a szervezetet, hogy felborítva a normális egyensúlyt, a vérben elinduljon egyfajta vérrögképződési folyamat, ez pedig akár szívinfarktust vagy stroke-ot is eredményezhet.
Mit tehetsz?
- A kutatás eredményei még további vizsgálatokat tesznek szükségessé, de annyi mindenesetre leszűrhető belőlük, hogy azokat a fertőzéseket, melyeknél van lehetőség a megelőzésre, valóban érdemes megelőzni - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
- Ezért lehetnek fontosak a védőoltások az idősebbeknek, és azoknak, akik valamilyen alapbetegséggel küzdenek. Ugyanakkor a kardiológiai szűrések önmagukban is számos kockázati tényezőre fényt deríthetnek, így a veszélyeztetettebb személyeknek érdemes akár tünetek nélkül is évente egy komplex vizsgálatsorozatot elvégeztetni.
A rizikócsoportba sorolandók a középkorú, stresszes életet élő személyek, azok, akik mozgásszegény életmódot folytatnak, dohányoznak, korábban koszorúér-betegségük volt, és azok, akiknél a családban öröklődnek a szív-érrendszeri betegségek és/vagy a cukorbetegség. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy ma már egy vérvizsgálattal elérhető a trombózishajlam genetikai szűrése, és a kardiológiai kivizsgáláson túl nagy segítséget jelenthet a megelőzésben az életmódorvoslás is.
(Képek: Getty Images Hungary.)
Nézd meg ezt is - Szíverősítő ételek
A szíverősítő táplálékok hasznosak a vérkeringésnek, és még finomak is. Az érrendszer leggyakoribb betegsége a magas vérnyomásból ered, ami a szívinfarktus, a szívelégtelenség és más kardiovaszkuláris zavarok kockázatát is növeli.
Címlapkép és ajánlóképek: Getty Images.