Hétköznapi oka lehet a Parkinson-kór kialakulásának: kisebb sérülés is elég hozzá
A fejsérülés nincs jó hatással később az egészségre.

nagykep?cikkid=170822&kep=agyi-ct-lead
Ez is érdekelhet

„A természetben értjük meg, kik vagyunk” – Grecsó Krisztián író az Erdei Vándortáborokról (x)

A 14 éves Endike beszélni kezdett (x)

Szorongás, elégedetlenség, magány – hogyan jutottunk el ide és hogyan léphetünk ki belőle?

Sári bíró - az idők változnak, de az emberek valójában nem (x)

Trendi új illat a világhírű Acqua Coloniától - Íme az egzotikus 4711 kölni (x)

beauty and style

A legdivatosabb átmeneti dzsekik és tavaszi kabátkák 15 ezer forint alatt: ezekre most tényleg szükség lesz »

Tisztítja, radírozza a bőrt, és tű nélkül juttatja be a hatóanyagokat: a hidroabráziós arctisztítás előnyei »

10 perc torna a tónusos felsőtestért: formálja a hátat és erősíti a karokat »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A fejsérülések rossz hatással lehetnek több száz génre az agyban, és növelik neurológiai és pszichiátriai rendellenességek széles körének magas kockázatát. Ezt állítják a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének kutatói.

A tudósok először azonosítottak mestergéneket, amelyekről úgy vélik, hogy több száz más gént irányítanak. Olyanokat, amelyek az Alzheimer- és a Parkinson-kórral, a poszttraumás stresszel, az ADHD-val, az autizmussal, a stroke-kal, a depresszióval, a skizofréniával és más rendellenességekkel kapcsolatosak.

A mestergének segíthetnek a kezelésben

Ezeknek a mestergéneknek az ismerete segítheti a szakembereket új gyógyszerek kifejlesztésében. A gének különféle fehérjéket kódolnak, és a traumás agysérülések károsíthatják a mestergéneket, ami más gének károsodásához vezethet. Ez a folyamat többféle módon történhet.

Az egyik, hogy a sérülés a gént arra ösztönzi, hogy szabálytalan formájú fehérjéket állítson elő. A másik, hogy megváltoztatja minden sejtben azt, hogy a hírvivő RNS hány kópiában jelenik meg. Mindkét változás azt jelenti, hogy a gén nem működik megfelelően. Ha például rossz fehérjeformát készít, akkor Alzheimer-kórt okozhat, magyarázta Xia Yang, az UCLA docense.

Patkányokkal kísérleteztek

A kutatók állatkísérleteikben 20 patkányt megtanítottak arra, hogy kijussanak egy útvesztőből. Később 10 patkánynál agyrázkódással járó sérülést idéztek elő. Amikor az állatokat visszahelyezték az útvesztőbe, a sérült patkányoknak 25%-kal több idő kellett a kijutáshoz, mint a nem sérülteknek.

A két csoportból öt-öt állat génjeit vizsgálták meg, hogy megtudják, miként változtak meg az agysérülés hatására a patkányok génjei. Különösen a hippokampuszból származó ribonukleinsav-molekulát vizsgálták, az agynak ez a része segít a tanulás- és a memóriaszabályozásban.

Szorongás, elégedetlenség, magány – hogy jutottunk el ide, és hogyan léphetünk ki belőle?

A Femina Klub februári vendége Tari Annamária klinikai szakpszichológus lesz, akivel az estek házi asszonya, Szily Nóra beszélget majd. Segítenek megérteni az online illúziók és az offline valóság közötti különbségeket, azok pszichológiai hátterét, és gyakorlati tanácsokat is adnak a sokunk számára szorongató, naponta felmerülő kérdésekre.

Pontos részletek az estről itt olvashatók.

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2020. február 19. 18 óra
Helyszín: József Attila Színház

Promóció

A sérülés hatással volt a génekre

Az agysérült egereknél kimutatták, hogy megváltozott egy 268 génből álló csoport a hippokampuszban és 1215 gén a leukocitákban. Az agyi gének aktivitásában végbement változások nem lepték meg a kutatókat. Az egy olyan kritikus régió, amely ha megsérül, jelzi a szervezetnek, hogy támadás alatt áll.

A megváltozott aktivitású gének közül mintegy két tucat van jelen mind a hippokampuszban, mind a vérben, ami lehetővé teszi, hogy a tudósok olyan genetikai alapú vérvizsgálatot fejlesszenek ki, amely megmutathatja, hogy sérült-e az agy.

Segíthet a prognosztizációban

Ezen gének mérése abban is segítheti a szakembereket, hogy előre jelezzék, felléphet-e Alzheimer-kór vagy más rendellenesség. A kutatás a traumás agysérülések diagnosztizálását is javíthatja. Több mint száz megváltozott aktivitású génnek megvan a párja az embereknél.

16 ilyen génről már kimutatták, hogy az Alzheimer-kór előidézésében szerepet játszik. A kutatók szerint négy érintett gén a hippokampuszban és egy gén a leukocitákban hasonló azokhoz a génekhez, amelyek a poszttraumás stresszhez kapcsolódnak.

Ezt is szeretjük