Egyre több fiatal lány lesz áldozat: miért veszélyes a pro ana és mia közösség?

Az evészavarok kialakulása komplex folyamat, melynek során számos tényező együttállása vezethet el oda, hogy a meglévő hajlamból tényleges betegség váljon. A genetikai és biológiai faktorok éppúgy szerepet játszhatnak, mint a családi háttér, a traumatizáló hatású élethelyzetek és események, illetve a szociális-kulturális környezet, melynek kapcsán a hagyományos és a közösségi média hatása is megkerülhetetlen.

Bár utóbbiak tökéletes platformot kínálnak a támogató közösségek, az evészavarok leküzdését célzó kampányok és az ezzel kapcsolatos edukáció terén is, jelentős szerepet játszhatnak a probléma kialakulásában és fenntartásában is az általuk közvetített irreális testképideál révén. Utóbbi ugyanis még egy egészségesebb önértékeléssel bíró felnőtt nőt vagy férfit is képes lehet elbizonytalanítani, nem beszélve arról, milyen üzenetet közvetíthet egy olyan sérülékeny korcsoportnak, amilyet az identitásukat, azonosulási mintáikat kereső serdülők jelentenek.

A hagyományos média felelőssége nyilvánvaló

A testképről alkotott ideál történelmünk során folyamatosan változott - nem beszélve a földrajzi eltérésekről -, és míg a telt idomok egyes időszakokban a jólét, a nőiesség és a termékenység letéteményesei voltak, a 20. század végére, a 2000-es évek elejére nők esetében a vékony, férfiaknál az erős, izmos test vált eszménnyé.

Azt, hogy ebben a hagyományos médiának, a televíziónak, újságoknak, reklámoknak, filmeknek és a divatiparnak milyen jelentős hatása volt, számos kutatás igazolja, mint ahogy azt is, ezzel párhuzamosan milyen drámaian emelkedett meg az evészavar eseteinek száma.

Ahogy az Anne M. Morris és Debra K. Katzman A média hatása a gyerekek és serdülők evészavaraira című, nagyszabású, összefoglaló kutatásában és tanulmányában is olvasható, minél több időt töltenek az említett korosztály képviselői médiafogyasztással, annál jellemzőbb, hogy elégedetlenek a testükkel. A kutatások során megkérdezett lányok csaknem fele elégedetlen volt az alakjával, és törekedett is arra, hogy azt megváltoztassa. Az, hogy a különféle médiumokon keresztül közvetített ideálokra, az ott látott hírességekre akartak hasonlítani, a kutatók szerint egyértelmű volt, önmaguk velük való összehasonlítása pedig egyenes utat jelent az önértékelési problémákhoz, testképzavarhoz, majd pedig evészavarhoz.

A kutatók szerint a médiafogyasztó fiatalok nem vesznek, legalábbis nem akarnak tudomást venni a manipulatív hatásról, és jellemzően nem tudnak különbséget tenni aközött, amit látnak, illetve, ami a valóság. Az idealisztikus testkép a valóságban szinte elérhetetlen, ami persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne egészségesebb, formásabb test elérésére törekedni, azonban ez nem feltétlenül azt jelenti, amit a média közvetít, nem beszélve arról, hogy egy átlagember élete jellemzően nem tud szinte teljes egészében a megjelenés tökéletesítéséről szólni, és ez nem is volna optimális.

A közösségi médiának még erőteljesebb hatása van

Bár beindított egy folyamatot, és napjainkban sem elhanyagolható a hatása, a hagyományos médiát egyszerre egészíti ki, illetve sok esetben váltja fel a közösségimédia-használat, még inkább felerősítve a testképre és önértékelésre gyakorolt hatásokat. Utóbbi az információk, impulzusok nagyobb mennyiségének is köszönhető, nem beszélve arról, hogy a közösségi platformok a részvételre is lehetőséget adnak, sőt, gyakran követelik azt, lájkok, azok elmaradása vagy kommentek formájában alakítva a fogyasztók gyakran sérülékeny énképét. 

Bár szinte mindenki tisztában van azzal, hogy a közösségi oldalakra felkerült fotókat, videókat milyen könnyű manipulálni és irreálisan tökéletesre formálni, a csak digitálisan létrehozható ideál a valóság vonatkozásában is könnyen vágyott normába csúszhat át.

Az algoritmusban rejlő veszélyekről sem lehet megfeledkezni, ha ugyanis valaki elkezd diétakultúrával, sok esetben extrém módszereket jelentő „fitspiration” tartalmakkal foglalkozni, egyre többször bukkanhatnak fel nála hasonlók, gyakran egyre szélsőségesebb formában, egy olyan visszhangkamrát, buborékot létrehozva, mely folyamatosan távolíthatja a valóságtól.

Egy 2024-es tanulmány szerint az elmúlt évtizedben duplázódott az étkezési zavarban szenvedők száma, az érintettek jelentős része pedig serdülő, akiknek 90%-a használja valamilyen formában napi szinten a közösségi médiát - az elérés pedig egyre csak nő.

A kutatók úgy vélik, a jelenséget a pandémia évei is felerősítették, a fiatalok pedig olyan nagy arányban használják a közösségi platformokat akár tartalomfogyasztásra, akár kapcsolatépítésre, hogy lehetetlen kizárni a hatásukat, aminek drasztikus következményei lehetnek a fizikai és mentális jólét tekintetében is.

Az influenszereknek, a „thinspiration”, „fitspiration” tartalmaknak jelentős szerepük lehet abban, hogy az amúgy is evészavarral küzdők számára triggerként szolgáljanak, ugyanakkor a közösségi média szerepét az evészavarok kialakulásának vonatkozásában nem véletlenül nevezik kétélű fegyvernek a tanulmány szerzői. Felhívják a figyelmet arra, hogy amilyen káros üzeneteket közvetíthet, akkora szerepe lehet abban is, hogy pozitív irányba alakítsa a folyamatot, edukáljon, követni érdemes, egészséges mintákkal szolgáljon, vagy épp támogató közösségekkel segítse a gyógyulást.

A bullying is fokozza az evészavarok kialakulásának kockázatát

A tudatos közösségimédia-fogyasztás mellett a pozitív tartalmakra különösen nagy hangsúlyt kellene helyezni, ugyanis a fiatalok életébe a kortársak által jellemzően akkor is beszivárognak a negatívak, ha ők maguk nem is számítanak olyan intenzív fogyasztónak. Ha pedig a kortárs csoportban a külső megjelenés elsődleges értékmérővé válik, könnyen megjelenhet a bullying, melynek traumatizáló hatása bizonyítottan fokozza az evészavarok kialakulásának kockázatát.

Az evészavarral küzdőknél gyakori, hogy gyerekkorban vagy serdülőkorban iskolai vagy kortárs bántalmazás áldozataivá váltak, akár indirekt módon, akár verbálisan vagy digitálisan. Kutatások szerint a problémának különös jelentősége lehet például a falászavar, valamint a purgáló típusú evészavarok, például a bulimia esetében.

Sajnos a bullying egyik leggyakoribb formája a testtel, külső tulajdonságokkal, testalkattal kapcsolatos gúnyolódás, mely serdülőkorban különösen romboló hatású, hisz a testkép és az önértékelés alakulóban van, és rendkívül sérülékeny, épp ezért ebben az időszakban minden negatív üzenet felnagyítva talál el az érintetthez.

Mindez a szociális készségekre és a mentális egészségre is rendkívül rossz hatással lehet, az alacsony önértékelés mellett szorongáshoz és olyan káros megküzdési stratégiákhoz vezethet, mint az evészavarok. A cyberbullying, vagyis az online zaklatás pedig talán még a verbálisnál is károsabban hat, a megszégyenülés intenzívebb, hisz nyoma marad, ráadásul szélesebb közönség előtt zajlik.

A bullying áldozatává vált fiatalok esetében nem ritka, hogy a gúnyos hangok belsővé válnak, életük során őket hosszan elkísérő, kritikus iránytűvé alakulva. A támogató család, a valódi baráti kapcsolatok, egy új, megértő közösség védő tényezővé válhat, de szakember segítségét is érdemes lehet igénybe venni.

A pro ana és pro mia közösségek veszélye

A digitális kultúra egyik legnagyobb veszélyét jelenti, hogy tudatos fogyasztás nélkül a felhasználó szinte mindent igaznak és valósnak érzékel, ami elé kerül, a rá nézve negatív hatású tartalmakat nehezen különböztetve meg a pozitív hatást gyakorlóktól.

Ennek kapcsán érdemes beszélni az anorexiát éltető pro ana és a bulimiát népszerűsítő pro mia szubkultúrákról és közösségekről is, melyek fórumok, blogok, közösségimédia-platformok közvetítésével próbálják átadni azt az üzenetet, miszerint ezek az evészavarok nem betegséget jelentenek, sokkal inkább választást, különlegesnek számító, idealizált életformát. Már önmagukban a mia és ana nevek is egy barát vagy mentor benyomását kelthetik, a közösség pedig a támogatás, összetartozás, elfogadás illúzióját. A pro ana és mia tartalmak jellemzően thinspiration és fitspiration üzeneteket és képeket foglalnak magukban, extrém vékony emberek fotóit elérendő, illetve túlsúlyos személyekét elrettentő példának állítva. A tagok gyakran osztanak meg egymással szélsőséges fogyókúrás tanácsokat, de jellemző a kihívás, az együtt koplalás, illetve versengés is. 

Ha valaki hasonló közösség részévé válik, igen súlyos következményei lehetnek, nem csak azért, mert a résztvevők egyre komolyabb krízisbe hajszolhatják egymást, de azért is, mert itt úgy érzik, megértik őket, ezzel, illetve a betegség normalizálásával, romantizálásával pedig nem csak a valóságtól, de a segítségkérés és a gyógyulás lehetőségétől is egyre távolabb kerülnek.

Mindemellett sajnos gyakoriak az olyan esetek is, melyek során a sebezhető, támogatást kereső fiatal lányokra felnőtt férfiak csapnak le ragadozóként, útmutatásukkal, mentorálásukkal behálózva őket, hatalmat és kontrollt gyakorolva testük felett, mely nagyon súlyos végkifejlethez is vezethet. 

A pro ana és mia csoportok korábban jóval transzparensebben voltak jelen a különféle felületeken, akár az Instagramon, TikTokon, Tumblr-ön és a Discordon, mivel azonban káros tartalomként szűrik őket, gyakran találkozni velük kódoltan, rejtettebben, ami megnehezíti a védekezést is. Könnyen előfordulhat például az is, hogy egy névlegesen az anorexiából való felépülést segítő csoportban bukkannak fel káros tartalmaik. Érintettként és családtagként is fontos tisztában lenni ezen csoportok létezésével, már csak azért is, mert a TikTokkal foglalkozó kutatások szerint a gyerekek és serdülők aktív keresés nélkül is könnyen találkozhatnak hasonló tartalmakkal, melyek nem csak a már étkezési zavarban érintettek esetében lehetnek nagyon károsak, de fokozhatják azok kialakulásának kockázatát is.

Ellensúlyra van szükség: egyre erősödik a body positivity mozgalom

A tudatos média- és közösségimédia-használat, illetve az egyes felületek szabályozása mellett kiemelt szerepük van a pozitív, valódi támogatást jelentő tartalmaknak, melyek létrehozása és terjesztése komoly társadalmi felelősséget jelent. Szerencsére a közösségi média számlájára nem csak negatív hatások írhatók, neki köszönhető például a body positivity mainstream mozgalommá válása is. Bár utóbbi gyökerei már a 20. század polgárjogi és feminista mozgalmaiban is jelen voltak, a 2000-es évek online közösségeinek köszönhetően kezdett megerősödni, közösségi diskurzussá és széles körben is ismertté válni. Mára pedig globális trendről beszélhetünk, melybe a közösségi média, a film-, a divat- és a szépségipar is bekapcsolódott.

A testpozitív mozgalom üzenete, hogy mérettől, formától, bőrszíntől, nemtől, hibáitól függetlenül minden test értékes és szép, és mindenki megérdemli, hogy jól érezze magát a bőrében. A mozgalom kritikusai szerint káros hatása lehet annak, ha a túlsúlyt éltetik, előbbi azonban egyáltalán nem erről szól: a test szeretete és tisztelete nem azt jelenti, hogy ne törődnénk vele, sokkal inkább azt, hogy a motiváció nem szégyenből fakad, és lehet egészséges döntéseket hozni úgy is, hogy nem feltétlenül érezzük előtte vagy közben rosszul magunkat.

A body positivity egy változata, illetve mellékága, a testsemlegesség - body neutrality - mindemellett hangsúlyozza azt is, hogy nem szükséges túlságosan a testre fókuszálni, hisz a fizikai megjelenésénél annyival több lehet egy ember.

Az önelfogadás kultúrája komoly ellensúlyt jelent a negatív hatásokkal szemben, azért azonban, hogy elterjedjen, jócskán van még mit tenni, közösségi és társadalmi szinten is. A prevenció támogatása csökkenthetné az evészavarok jelentette egészségügyi és gazdasági terheket is, nem beszélve ennek morális jelentőségéről. Fontos lenne támogató közösségekkel, segítő hálózatokkal, az iskolákba, intézményekbe eljuttatott és szélesebb körű programokkal, kampányokkal, társadalmi edukációval is segíteni a fiatalokat, ugyanakkor az is lényeges, hogy nem érintettként is legyünk képesek észrevenni a figyelmeztető jeleket, majd támogatóan, megértéssel, elfogadással fordulni a bajban lévők felé.

Előbbiek jegyében indította el a BioTechUSA idén szeptember 1-jén legújabb, Együtt a Gyermekek Egészségéért programját, mely a diákok mentális és fizikai jóllétét kívánja javítani élményeken keresztül. A középiskolásoknak, 8. és 9. évfolyamos gimnazistáknak szóló, közel 20 millió forintos költségvetésű kezdeményezésben számos partner - a Kamasztér Alapítvány, a Táplálkozástudományért Alapítvány, a Kerekasztal Színház és a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete - részt vesz, akik az egészséges táplálkozásról, a helyes testképről, az önértékelésről, a kamaszokat érintő lelki nehézségekről adnak át hasznos információkat. Az edukációs programot és főző workshopot, versenyeket, szabadulószobát és interaktív előadást is magában foglaló projekt elindítói őszintén hisznek abban, hogy minél korábban sajátítják el a gyerekek az egészséges életvitel alapjait, annál nagyobb eséllyel válnak belőlük tudatos, felelős felnőttek.

Az edukáció lehetőségei rendkívül színesek, és igen sokan dolgoznak a célért, a Kerekasztal Színház például a színház eszközeit felhasználva szeretne hozzájárulni a cselekvőképes, nyitott, kritikus gondolkodású gyerekek neveléséhez. Színházi nevelési előadásaiknak a nézők egyben alkotói is, gondolataik, kérdéseik, véleményük mindig meghallgatásra talál, azon belül pedig, hogy projektjeik egyébként is a gyerekeket, serdülőket, fiatalokat érintő lelki folyamatokkal, problémákkal, kihívásokkal foglalkoznak, kifejezetten van olyan darabjuk is, mely az iskolai bántalmazást - Szörnyfogócska - vagy a testképzavarok problémáját - Lift - helyezi a fókuszba.

Képek: Getty Images Hungary.

• evészavar
• anorexia
• bulimia
• közösségi média
• bullying
• média
• Életmód