Az érszűkület legelső jelei: infarktushoz vezethet, nem szabad elhanyagolni

Ha nem ismered fel idejében az érbetegséget, az az érrendszer bármely részében problémát okozhat, akár fekély, infarktus vagy stroke is fenyegethet!

Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás- és érkockázat-specialistája az orvosi kezelés és az életmód jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Életmódbeli tényezők

Az érszűkület az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának elmeszesedése, szűkülete. Ezek az erek az egész testet behálózó érrendszer részei, ezért betegségük esetén más szervek, például a szív vagy az agy ereinek érintettségére is számítani lehet. A későn felismert vagy elhanyagolt érszűkület igen súlyos következményekkel járhat, melyek kezelése nehezebb, megelőzni viszont hatékonyan lehetett volna őket. A betegségre hajlamosító fő tényezők a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsír- és húgysavszint, a mozgásszegény életmód. Bár a genetikai hajlamot nem lehet kivédeni, megfelelő életmóddal és rendszeres szűréssel sokat tehetsz a betegségek és szövődményeik megelőzéséért. 

Az érszűkület stádiumai

Eleinte még nincs panasz, a betegség lappang, például a hosszú éveken át masszívan dohányzókban vagy a fel nem ismert cukorbetegekben. Ilyenkor legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedést kimutatni, de a kórisme felállítását adó úgynevezett Doppler-vizsgálat még negatív. A fent említett rizikótényezőkkel rendelkezők esetén a negatív Doppler-vizsgálat az adott pillanatban megnyugtató, mégis, ilyenkor már el kell kezdeni a hajlamosító tényezők kiiktatását, nehogy pár év múlva kialakuljon egy olyan betegség, mely ekkor még nagyrészt megelőzhető. A Doppler-, vagyis ultrahangos vizsgálattal megmérik a lábakon és a felkaron az artériákban is a vérnyomást. Ez az úgynevezett boka-kar index vagy Doppler-index. Ennek hányadosa egészséges embernél 1-es, ám, ha 1-nél alacsonyabb, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon, akkor érszűkületről beszélünk. A hányados értéke arányos az érszűkület súlyosságával, vagyis minél alacsonyabb, annál súlyosabb az érszűkület. 

Járáskor a vádliban, egy adott járástávolság megtétele után fájdalom lép fel, ami a beteget megállásra kényszeríti. Rövid pihenés után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható. Természetesen az adott járástávolság után újabb fájdalom jelentkezik. 

Később már nyugalomban is, főleg fekvő helyzetben, éjszaka jelentkezik a fájdalom, ami a lábak lelógatására vagy felkelés során enyhül. Ennek oka, hogy a végtag vízszintes helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez. A rendkívül rossz vérellátás miatt a láb hideg és zsibbadt lehet, a bőr szárazzá válhat, lassulhat a körmök és a szőrzet növekedése, a lábak elfehéredhetnek, elkékülhetnek. 

Az utolsó stádium már nagyon súlyos állapot, amikor a végtagokon fekély, szövetelhalás alakul ki, mely azt jelzi, hogy a végtag komoly veszélyben van! A cukorbetegeknél és a súlyos dohányosoknál létezik olyan helyzet, amikor azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha a végtagot ért bármely sérülés, ütés, pedikűrözés következtében kialakult seb néhány napon belül nem gyógyul, feltétlenül fel kell keresni szakembert, mert a rossz gyógyulási hajlam az ő esetükben lehet a rossz vérellátás következménye, és a súlyosbodás megelőzése miatt az érszűkületet ki kell zárni.

Az életmód és a gyógyszerek kombinációja 

Ha nem ismerik fel idejében az érbetegséget, az az érrendszer bármely részében problémát okozhat. Amennyiben az alsó végtag hanyagolódik el ebből a szempontból, fekélyesedés kezdődhet, melyet végső esetben amputáció követhet. Emellett kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulásnak, stroke kialakulásának. Kutatások során az is kiderült, hogy már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőknél is kétszer-háromszor több infarktus és stroke fordult elő. 

- A rizikófaktorok szigorú kezelése és a gyógyszeres kezelés együtt nagyfokú javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is - ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás- és érkockázat-specialistája.

- Azonban az értágító és véralvadásgátló gyógyszeres terápia önmagában nem elég. Elképzelhetetlen egy érbeteg gyógyulása, ha dohányzik, ha nincs beállítva a cukra, a koleszterinje, a vérnyomása, az étrendje, ha nem mozog. A séta elengedhetetlen része kell, hogy legyen a napi programnak, de komolyabb sporttevékenység előtt feltétlenül orvosi jóváhagyás szükséges, hiszen érszűkület esetében nagy valószínűséggel a szív is érintett lehet. Vagyis a beteg részéről valódi változtatni akarás szükséges, az orvos pedig rendszeres, szigorú követést kell, hogy végezzen, ellenőrizve a megtett lépéseket. Az érszűkület megelőzésének és kezelésének folyamatában döntő jelentőségű a szakemberek által irányított és felügyelt életmódváltás.

Visszered van?

Visszérbetegség esetén sajnos le kell mondanod néhány hétköznapi tevékenység űzéséről.

• érszűkület
• szívroham
• infarktus
• betegség
• kardiológia
• Életmód