Milyen jogokkal élhet, akit nem látnak el a kórházban? Megkérdeztük a jogvédőket
A járvány ismeretlen áldozatai lehetnek azok a betegek, akik ellátása a járványügyi intézkedések miatt szorul háttérbe.

idos beteg otthon
Ez is érdekelhet

Országos Iskolakert-fejlesztési Program: úton egy környezettudatos generáció felé (x)

Bónusz napok a dm-ben: szuper ajánlattal vár kedvenc drogériád (x)

beauty and style

Tartósan kisimítja, páraállóvá és fényessé teszi a frizurát: minden, amit a keratinos hajkiegyenesítésről tudni kell »

Tényleg mindenhez passzol a ballonkabát: nem kell sok hozzá, hogy sikkes legyen »

Aktiválja a kollagéntermelést, segíti a sejtmegújulást: a peptides kezelés regenerálódásra készteti a bőrt »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A koronavírus már több mint száz ember életét követelte Magyarországon, ám kevesebb szó esett eddig a veszélyhelyzet láthatatlan áldozatairól: azokról a krónikus betegségben szenvedőkről, akik épp a védekezés érdekében hozott intézkedések miatt kerülnek életveszélybe.

Az Eurostat adatai alapján az uniós tagállamok statisztikáit összehasonlítva a legrosszabbak között van a magyarországi rákbetegek, illetve keringési rendellenességben szenvedők halálozási aránya. Az esélyeket az egészségtelen életmód mellett a késői diagnózis is rontja. A helyzet ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt hozott intézkedések nyomán még drámaibbá válhat.

Súlyos változások az egészségügyi ellátásban

Az elmúlt időszak védekező intézkedései közé tartozott, hogy a 65 év feletti orvosokat kivonták a közvetlen ellátásból, az egészségügyi intézményekben csak a sürgős és életmentő beavatkozásokat végzik el, a halasztható kezeléseket és műtéteket határozatlan ideig eltolják, az orvos-beteg találkozásokat így a minimálisra szorítják. 

Mivel a jelenlegi szakaszban még aránylag kevés a fertőzött, az ellátatlanul maradt vagy késve ellátott betegek egészségkárosodása vagy halála a Magyar Orvosi Kamara elnökségi álláspontja szerint akár a járvány által okozottnál is jelentősebb veszteséget jelenthet.

A múlt heti hírek szerint az egészségügyi intézmények vezetőinek kötelessége a kórházi férőhelyek 60%-át szabaddá tennie, amelyet a járvány elszabadulása esetén a koronavírussal fertőzöttek részére bocsáthatnak. A rendelkezést Müller Cecília országos tisztifőorvos azzal indokolta: a cél, hogy a legrosszabb forgatókönyvre is felkészüljön az ország. A gyakorlatban azonban ez óriási bizonytalanságot teremt a kórházakból szélnek eresztett betegek és hozzátartozóik életében is, a kórházból elbocsátottak egy része például szociális otthonokba kerül. Sokszor megoldhatatlan feladat elé állítja a helyzet a családokat, hiszen otthon nem tudják a kórházi körülményeket megteremteni.

A járvány az ellátórendszer teherpróbája lehet

A járvány jelen szakaszában viszonylag alacsony az igazoltan fertőzöttek száma, kórházban még kevesebben vannak, így joggal merül fel az emberben, hogy a számok talán nem is indokolják a szigorú intézkedéseket. A koronavírus-járvány egyik legnagyobb veszélye azonban éppen az, hogy az egészségügyi ellátórendszert túlterheli. 

A Nemzeti Népegészségügyi Központ a kérdésünkre egyértelműsítette, hogy a betegellátás rendjének átalakítása és a kapacitásbővítés érdekében hozott intézkedéseket részben a fertőzések számának növekedése, az érintettek ellátásának biztosítása indokolja, valamint a betegség terjedésének csökkentése és az egészségügyi szolgáltatók terheinek megosztása. Alapszabálynak tekintik azonban, hogy az azonnali beavatkozást igénylő eseteket mindenképpen el kell látni.

Mérlegelhet az orvos egyénileg?

Bár az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium szakmaterületekre bontva, feketén-fehéren leírta az alkalmazható eljárásrendet, a kezelőorvosok helyzete nem könnyű, ha egyénileg szeretnék mérlegelni egy hozzájuk kerülő beteg helyzetét. 

A Nemzeti Népegészségügyi Központ leszögezte: a gyógyítás minden esetben orvosszakmai kérdés, így a kezelőorvos a beteg állapotát, a beavatkozás szükségességét mérlegelve természetesen hozhat egyedi döntést a páciens egészségi állapotának javítása - vagy az állapotromlás megakadályozása - érdekében.

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet is egyetértett a fentiekkel, ám válaszuk némiképp árnyalta a képet: bár minden esetet az orvos ítél meg egyedileg, a döntésben követnie kell a protokollban foglaltakat. A helyzet sajátossága, hogy az orvosnak nemcsak az adott beteg szempontjait kell figyelembe vennie, hanem az egészségügyi ellátórendszer tehermentesítését is.

A jelen protokoll szerint ráadásul csak azokat a sürgős eseteket lehet ellátni, melyek nem halaszthatók két hónapig egészségkárosodás nélkül, így a kórházakban fontos szűréseket és kontrollvizsgálatokat is szüneteltetnek, de például az Egészségügyi Szakmai Kollégium traumatológiára és kézsebészetre vonatkozó ajánlása értelmében a csonttörések közül is csak a legdurvább eseteket szükséges műtéti úton ellátni.

A cikk az ajánló után folytatódik

A szenvedésből és a bizonytalanságból viszont egy nap, sőt egy óra is rengeteg, így a beteg számára kétségbeejtő helyzetet jelenthet, ha a halaszthatónak ítélt beavatkozását a hivatalos eljárásrend alapján határozatlan időre, illetve a járványügyi veszélyhelyzet végéig eltolják. A szövettani vizsgálatok, a rákos betegek terápiája pedig belátható, hogy nem halasztható, de sajnos megtörténnek ilyen esetek is.

Két fontos betegjog

A TASZ ennek értelmében felhívta a figyelmet arra, hogy ebben a speciális helyzetben különösen két betegjogról fontos szót ejteni: a betegnek joga van a fájdalomcsillapításhoz, és nem bánhatnak úgy vele, hogy az a méltóságát megsértse. Ez utóbbi az elmaradó egészségügyi ellátással, és az abból fakadó fájdalom, szenvedés, egészségromlás útján is megsérthető.

A szervezet hozzátette: fontos látni, hogy a nem sürgős beavatkozások elhalasztását az is indokolja, hogy a kórházban ellátott sérülteknek és betegeknek adott esetben nagyobb lehet az esélye a megfertőződésre is.

- A jelenlegi helyzet távol áll az optimálistól. Sajnos a magyar egészségügy még a normál működési körülményei mellett is sokaknak szükségtelenül okoz szenvedést, bizonytalanságot. Most azonban ez még inkább így lehet - mégsem lehet mást tanácsolni, mint hogy igyekezzen mindenki megértéssel kezelni, hogy az egészségügyi rendszert egy soha nem látott teherpróba fenyegeti, amire igyekszik felkészülni - írja a TASZ.

Jogsérelem azonban még ebben a helyzetben sem érheti a beteget. A TASZ leszögezte: ha azért kerül valaki súlyos, életveszélyes helyzetbe, mert rosszul mérték fel, hogy az ellátása halasztható-e, akkor megsértették a protokollt. Ilyenkor elsődlegesen nem jogi eszközök alkalmazandók, hiszen a helyzetet nem hosszan húzódó eljárások útján kell megoldani, hanem a lehető leghamarabb. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a megsértett betegjogok miatt később ne indíthatna személyiségi jogi, a károsodás miatt pedig kártérítési pert az érintett.

- Amennyiben valaki úgy érzi, hogy indokolatlanul nem látták el, joga van másodvéleményt kérni, ha pedig a protokollban lefektetettek ellenére megtagadják sürgős ellátását, és jogát nem tudja közvetlenül érvényesíteni, panasszal fordulhat az intézmény vezetőjéhez, fenntartójához, majd az NNK-hoz. Ha az illetőt hosszabb távon károsodás vagy tartós egészségromlás éri, műhibaperben kártérítést is kérhet.

Elszakítható egy gyerek a családjától?

Minden szülő rémálma, ha a gyermeke beteg lesz, de a helyzetet tovább súlyosbíthatja, ha emiatt el kell szakadnia a szerető családtól. Milyen jogok illetik meg a szülőt, ha a gyermeke karanténba kerül? És mit tehet akkor, ha ő lesz beteg, és a gyerek marad egyedül otthon?

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük