A magyarok 95%-át érinti ez a hiánybetegség: fáradékonyság, izomgyengeség az első tünet

Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D- vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

A D-vitamin szerepe a szervezetben 

A D-vitamin alapvető szerepet játszik a kalcium és a foszfát szabályozásában, ezen keresztül pedig a csontok, a fogak és az izmok egészségében. Hiánya nemcsak fáradékonysággal, izomgyengeséggel, izom- vagy csontfájdalmakkal járhat együtt, hanem hozzájárulhat a csontok fokozott törékenységéhez is. Gyermekeknél súlyos hiány esetén a csontfejlődés zavarához, vagyis angolkórhoz vezethet, felnőtteknél pedig a csontok felpuhulását, ásványianyag-vesztését okozhatja. A D-vitamin tehát a csontok épségének megőrzésében és a csontritkulás megelőzésében is fontos szerepet tölt be.

D-vitamin-hiányt nem csak a kevés napfény okozhat

Sokan úgy gondolják, hogy ha elkezdenek D-vitamint szedni, a problémát le is tudták, pedig az alacsony érték mögött nem mindig pusztán a kevés napfény vagy az elégtelen vitaminbevitel áll. A hiány hátterében felszívódási zavar, máj- vagy vesebetegség, súlyos elhízás, mellékpajzsmirigy- alulműködés, hasnyálmirigy elégtelenség, valamint egyes, a csontanyagcserét érintő állapotok is szerepet játszhatnak.

- A D-vitamin-hiány nem mindig egyszerű életmódbeli kérdés. Ha valakinek régóta alacsony az energiaszintje, fennáll a visszatérő hiány gyanúja, speciális étrendje van, vagy több kockázati tényező is fennáll, érdemes laborvizsgálattal tisztázni, valóban hiányról van-e szó, és szükség van-e további kivizsgálásra – mondja dr. Győrffy Zsuzsanna belgyógyász, foglalkozás-egészségügyi szakorvos.

Akiknél különösen fontos lehet az ellenőrzés

A fokozott odafigyelés különösen indokolt lehet az idősebbeknél, a kevés napfénynek kitetteknél, a zárt térben dolgozóknál vagy az otthonhoz kötötteknél, a sötétebb bőrű embereknél, valamint a várandósoknál és a szoptató anyáknál. Az irányelvek ezen felül kiemelik a csecsemőket, a 4 évesnél fiatalabb kisgyermekeket, a tinédzsereket és a fiatal nőket is a fokozott kockázatú csoportok között. Azoknak is érdemes lehet külön figyelmet fordítaniuk a D-vitamin-szintjükre, akiknél fokozott a csontritkulás kockázata.

A laborvizsgálat feltárja a tényeket

A D-vitamin-státusz megítélésére a szakmai források szerint a szérum 25-hidroxi-D-vitamin, röviden 25(OH)D szintje a legjobb laboratóriumi marker. Ez azért lényeges, mert ebből lehet a legpontosabban képet kapni arról, hogy a szervezet D-vitamin-ellátottsága megfelelő-e. A D- vitaminszint-mérő vizsgálat vénás vérvétellel történik, éhgyomor nem szükséges hozzá. Az eredmény birtokában már személyre szabottabban lehet dönteni arról, hogy elegendő-e az általános pótlás, szükség van-e dózismódosításra, vagy indokolt lehet további kivizsgálás is.

Megalapozott egészségügyi döntések

A D-vitamin-hiány tehát gyakori, a háttér viszont nem mindenkinél azonos. A D-vitamin-szint laboratóriumi meghatározása nemcsak egy értéket mutat, hanem lehetővé teszi az egyéni ellátottság pontos felmérését, ezáltal megalapozza a személyre szabott pótlást és a további terápiás lépések meghatározását.

Kép: Getty Images

• d-vitamin
• hiánybetegség
• Életmód