Ilyen a budapesti csapvíz: megérkeztek a legfrissebb vizsgálati eredmények

A budapesti csapvíz biztonságosan fogyasztható, megfelel minden hatályos hazai és uniós egészségügyi előírásnak. A PFAS-vegyületekre vonatkozó legfrissebb vizsgálatok is azt igazolják, hogy a mért értékek jóval a megengedett határérték alatt maradnak - áll a Fővárosi Vízművek közleményében.

A budapesti csapvíz minősége

Magyarország 2023-ban vette át az ivóvizekben mérendő vegyületek mérésére és az adatok közzétételére vonatkozó uniós irányelvet, amely szerint 2026. január 12-étől kötelező mérni a szóban forgó anyagok koncentrációját az ivóvízben.

A Fővárosi Vízművek már a szabályozás megjelenésekor megkezdte a felkészülést a kötelező vizsgálatokra. Társasági projekt keretében több víznyerő területen és fogyasztási ponton is ellenőriztük az úgynevezett örökszennyező anyagok jelenlétét. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetével közösen, tudományos módszerekkel végzett mérések a PFAS-vegyületek koncentrációját jóval az egészségügyi határérték alatt mutatták ki, több esetben a kimutatási határ közelében.

Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ országos ellenőrzési programot indított, amely minden vízszolgáltató területére kiterjedt. A hatóság által validált eredmények megerősítették a Fővárosi Vízművek saját méréseit: a budapesti víznyerő és szolgáltatási területeken az érintett vegyületek koncentrációja az egészségügyi határérték 30%-a alatt van.

Fővárosi Vízművek laboratóriuma jelentős műszaki fejlesztésekkel felkészült az uniós előírások szerinti rendszeres mérésekre, így a jövőben is biztosított a folyamatos ellenőrzés.

A PFAS (per- és polifluor-alkil anyagok) egy több ezer vegyületből álló anyagcsoport, amelyet az 1950-es évektől alkalmaznak világszerte. Használják többek között víz- és zsírlepergető bevonatokban, tapadásmentes edényekben, egyes élelmiszer-csomagoló anyagokban, textíliákban, tűzoltó habokban és különféle ipari eljárások során.

Ezek az anyagok a környezetben rendkívül lassan bomlanak le, ezért gyakran „örökszennyezőknek” is nevezik őket. A gyártás, ipari felhasználás, hulladékkezelés vagy akár a hétköznapi termékhasználat során a talajba és a felszíni vizekbe kerülhetnek. Így jelenhetnek meg folyókban – például a Dunában – és a vízbázisok környezetében is. Fontos hangsúlyozni: a PFAS-vegyületek világszerte kimutathatók, az egészségügyi kockázatot azonban a koncentráció mértéke határozza meg.

Budapest ivóvízellátása döntően a Duna menti, úgynevezett parti szűrésű vízbázisokra épül. A parti szűrés során a folyó vize a kavicsos-homokos üledékrétegen természetes módon átszűrődve jut el a kutakba. Ez a több tíz méter vastag földtani közeg hatékony természetes tisztítórétegként működik: jelentősen csökkenti a szennyezőanyagok mennyiségét és kiegyenlíti a Duna vízminőségi ingadozásait. A kitermelt vizet ezt követően további ellenőrzéseknek vetik alá, és – szükség esetén – vízkezelési lépések is biztosítják az előírt minőséget.

A rendelkezésre álló vizsgálati eredmények alapján tehát a budapesti vezetékes ivóvíz minősége megfelelő, a PFAS-vegyületek koncentrációja szempontjából is biztonságos. A rendszeres ellenőrzések, a társaság korszerű laborháttere és a parti szűrésű vízbázisok természetes védelme együttesen garantálja, hogy a Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén az ivóvíz továbbra is egészséges és biztonsággal fogyasztható marad.

Fotók: Getty Images

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• budapest
• csapvíz
• minőség
• ellenőrzés
• pfas-vegyületek
• vízminőség
• Életmód