A passzív dohányzás is fokozza a légúti tüneteket: ezt is kerülni kell asztmával

A dohányzás az asztma egyik fő rizikófaktora, meglévő betegség esetén pedig közismerten rontja a betegek állapotát.

Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa az asztma és a dohányzás kapcsolatáról és a leszokás egyik fontos előnyéről is nyilatkozott.

Ezért fokozottan veszélyes a dohányfüst az asztmásokra

A dohányzás mindenki egészségére nézve káros, de asztmások esetében még inkább kerülendő lenne. Mind az aktív, mind pedig a passzív dohányzás ugyanis trigger, vagyis a tüneteket fokozó, felerősítő tényező a betegek számára.

A cigarettában közel hatszáz összetevő található. Ha meggyújtjuk, az égése során több mint hétezer vegyszer keletkezik. Ezek közül 69-ről tudjuk, hogy rákot okozhat.

A füst belélegzése gyulladást okoz, emiatt a légutak beszűkülnek. Fokozódik a nyálkahártya váladéktermelése - ez okozza a gyakori hurutos, köpetürítéssel járó „dohányos” köhögést. A füst károsítja a légutak tisztaságáért felelős, nyálkahártyáját borító csillószőröket. 

Milyen tüneteket okoz a dohányfüst belélegzése?

Akár aktív, akár passzív dohányzás történik, az asztmás légutakban jelenlévő krónikus gyulladás a füst belélegzésének hatására fokozódik, a légutak beszűkülnek, és a nyálkahártya által több váladék termelődik. Emiatt az alábbi tünetek köhögés, zihálás, nehézlégzés és mellkasi szorító érzés jelentkezhet.

A passzív dohányzás is ártalmas!

Akár az asztmás beteg maga gyújt rá, vagyis aktív dohányzás történik, akár csak belélegzi a környezetében dohányzók füstjét, mindkét esetben jelentkezhetnek nála az említett tünetek. Sőt, a passzív dohányzás kapcsán nagyobb eséllyel lélegezzük be az égő cigaretta vagy szivar végén áramló füstöt, ami még több egészségre veszélyes anyagot tartalmaz, mint amit a füstszűrőn keresztül lélegeznek be.

Kevesebb gyógyszerrel is tünetmentes lehet, ha a leszokást választja

A dohányzás egy folyamatos irritáció az amúgy is krónikusan gyulladt asztmás légutak számára. A kedvezőtlen hatások kompenzálására még több gyógyszerre van szükség, hogy a betegség tünetei ne súlyosbodjanak, hogy az asztmás rohamot meg lehessen előzni. 

Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy az asztma kezelése úgynevezett lépcsős kezelési elv szerint történik. Ez azt jelenti, hogy a beteg számára úgy állítják be a szükséges gyógyszereket, hogy a tünetmentességet elérjék. Ha egy ilyen plusz triggert, mint a dohányfüst, ki lehet iktatni, a beteg idővel várhatóan kevesebb gyógyszerrel is tünetmentes lehet.

Aki a leszokás mellett dönt, keresse fel tüdőgyógyász kezelőorvosát, aki a leszokásban is segítséget tud nyújtani, illetve nyomon követi az asztmás tünetek változását, és az aktuális állapotnak megfelelően állítja be a szükséges gyógyszereket. 

Ez történik a szervezeteddel, ha nem gyújtasz rá egy napig

A dohányzás káros hatásai nem múlnak el pillanatok alatt, ám a szervezet működésében már korán változások tapasztalhatók.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• dohányzás
• cigaretta
• asztma
• tünetek és betegségek
• tüdőbetegség
• egészség
• Életmód