Ártalomcsökkentési kisokos - minden, amit a füst nélküli technológiákról tudni kell

A dohányzás visszaszorítása fontos közegészségügyi cél, ennek kapcsán szokott felmerülni az ártalomcsökkentés fogalma. Adódik azonban a kérdés: mégis, mit takar a kifejezés?

Ártalomcsökkentési kisokos – füst nélküli technológiák
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Támogatott tartalom

A WHO jelentése szerint a világon 1,25 milliárdnyian dohányoznak, a KSH adatai pedig azt mutatják, hogy hazánkban is milliós nagyságrendű azon emberek száma, akik rendszeresen fogyasztanak cigarettát. A 2019-es felmérés szerint minden negyedik felnőtt gyújtott rá a napi rutin részeként.

A cigaretta fogyasztása súlyosan káros az egészségre, olyan betegségek kockázatát növeli, mint a tüdőrák, a stroke és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). A kutatások azt mutatják, hogy ezen problémák kialakulásáért elsősorban az égés során keletkezett kátrány, füst és az abban található káros anyagok belélegzése a felelős.

Egészségünkért úgy tehetjük a legtöbbet, hogy egyáltalán nem gyújtunk rá, vagy ha már dohányzunk, akkor teljes mértékben leszokunk. De mi történik, ha valaki valami miatt nem tud, vagy nem akar leszokni? Az ártalomcsökkentés során cél az éghető dohánytermékek egészségügyi hatásainak csökkentése azáltal, hogy tájékoztatást ad azoknak a felnőtt fogyasztóknak az égés nélküli megoldásokról, akik nem hagynak fel káros szokásukkal. Természetesen ezen alternatívák sem kockázatmentesek, nikotint tartalmaznak és függőséget okoznak.

Többfajta füstmentes alternatíva is létezik

A dohányzásnak léteznek olyan alternatívái, amelyek használata során a dohányleveleket nem égetik, így nem keletkezik füst sem. A füst nélküli alternatíváknak három alapvető fajtája van, a hevítéses technológiák, az e-cigaretta és a nikotinpárna.

A hagyományos cigaretta használatakor a dohányt 900 Celsius-fokon égetik el, ilyen hőmérsékleten szabadul fel a termékben található káros anyagok nagy része. A hevítéses, más néven heat-not burn technológia alkalmazásakor azonban nem égetik, csupán 250-300 Celsius-fokon hevítik a töltetet, amiből létezik dohányalapú és dohánymentes is. Így nem füst keletkezik, hanem egy főként vízből, glicerinből, aromákból és nikotinból álló aeroszol. A használattal nem csupán a kellemetlen szag csökken jelentős mértékben, de a kutatások egyértelművé teszik, hogy amikor a dohányosok teljesen átálltak a hevítéses megoldásra, bizonyos káros anyagoknak való kitettségük jelentősen csökkent.

Bár az e-cigaretta nevében megidézi a leggyakrabban fogyasztott dohánytermék megnevezését, alapvetően különbözik tőle, mivel nem tartalmaz dohányt, és égés nélkül működik. Az e-cigaretták egy kis méretű kézi akkumulátorral működnek, és úgynevezett e-folyadékot tartalmaznak. (A folyadék összetevői között találjuk a nikotint is.) A termék használta során belélegezhető gőzt hoz létre, vagyis füst nélkül működik.

A nikotinpárna abban különbözik a másik kettő égés nélküli technológiától, hogy még aeroszol sem keletkezik a használat során, így zárt térben, tömegközlekedésen, vendéglátó egységekben is használható. A kicsi, nikotintartalmú párnácskák a szájon át használhatóak, a felső ajak és az íny közé kell helyezni őket, ahol körülbelül harminc perc alatt szívódik fel a benne található nikotin. Hazánk egyetlen nikotinpárnagyára Pécsett található, a dinamikusan növekvő üzem termékeit a világ számos országába exportálják.

A pozitív svéd példa

A cigarettázás visszaszorítása mindannyiunk érdeke, így az Európai Bizottság célként tűzte ki, hogy 2040-re füstmentessé váljanak az unió országai, vagyis a lakosság kevesebb mint az öt százaléka dohányozzon. A cél elérésében Svédország az élenjáró, amely idén az világon elsőként válhat füstmentes országgá. A svéd modell szerves részét képezi az ártalomcsökkentés és a dohányzás füstmentes alternatíváinak terjedése, az északi országban a szájon át használható nikotinpárna közkedvelt.

shutterstock 1553320373

Az egészségügyi adatok azt mutatják, hogy a skandináv államban a tüdőrákra visszavezethető halálozás az EU-s átlag felét sem éri el, és az összes rákos halálozás is 38 százalékkal kevesebb. Mi több, a daganatos megbetegedések száma is 41 százalékkal alacsonyabb, mint Európa többi részén, miközben az uniós átlaghoz hasonló mértékben fogyasztanak nikotint, a nagy különbség abban áll, hogy más módon teszik ezt, méghozzá füst nélküli alternatívákkal.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.

Ezt is szeretjük