Már a tünetek megjelenése előtt jelezhető az Alzheimer-kór: vérvizsgálattal is kimutatható
A vér úgynevezett NfL-szintje árulkodó lehet.

alzheimer-no
Ez is érdekelhet

Üde illatokkal a kánikula ellen (x)

Így töltsd fel a nyári energiakészleteket! (x)

UB40 a VeszprémFesten! (x)

Csodaszer helyett tudomány: így maradhat 60 felett is rugalmas az arcbőr (x)

Konzervzöldség a konyhatitok nyitja? (x)

beauty and style

Ez a szezon legnőiesebb rövidnadrágfazonja: karcsúsítja a derekat, és centiket lecsal a csípőből »

Éveket letagadhat a 45-ből: Kate Moss új frizurája telitalálat »

Hatékonyabb, mint a citromos víz: ezt idd, ha lassú az anyagcseréd »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Már a feledékenység és a többi tünet megjelenése előtt megbízhatóan jelzi az Alzheimer-kórhoz vezető agyi károsodásokat egy egyszerű vérvizsgálat egy új kutatás szerint.

A Nature Medicine tudományos lapban közölt eredmények alapján a vérvizsgálat a jövőben arra lehet alkalmas, hogy gyorsan és olcsón azonosítsák az Alzheimer-kórra és más idegrendszeri betegségekre, mint a szklerózis multiplexre, a stroke-ra vagy a baleseti agysérülésre utaló agyi károsodásokat.

Vérvizsgálattal kimutatható az Alzheimer-kór

A vérvizsgálat az NfL - könnyű neurofilamentum fehérje - koncentrációját mutatja ki. Ez a fehérje a neuronok belső vázában fordul elő. Amikor az agyi neuronok károsodnak vagy elhalnak, a fehérje az agyi-gerincvelői folyadékba, onnan a véráramba szivárog - olvasható a medicalxpress.com hírportálon.

A St. Louis-i Washingtoni Egyetem orvostudományi kara és a németországi Neurodegeneratív Betegségek Központjának kutatói kimutatták, hogy az NfL agyi-gerincvelői folyadékban talált nagy koncentrációja az agysejtek károsodását jelzi. A folyadék vizsgálata azonban fájdalmas mintavétellel jár, ezért azt vizsgálták, hogy az NfL vérbeli szintje is jelzi-e az idegrendszeri károsodást.

A kutatók olyan családokhoz fordultak, melyekben egy ritka génmutáció fordul elő. Ez a gén korai, akár harminc-, negyven- vagy ötvenévesen jelentkező Alzheimer-kórt okoz. A családok a Dominánsan Öröklődő Alzheimer-kór Hálózat - Dominantly Inherited Alzheimer's Network, DIAN - elnevezésű nemzetközi kutatás résztvevői közül kerültek ki.

Ha egy szülő hordozója a génvariánsnak, 50%-os valószínűséggel adja tovább a gyerekének. Ha a gyerek örökli, akkor szinte biztos, hogy a szülőhöz hasonló életkorban Alzheimer-kóros lesz. Ez adta a lehetőséget a kutatóknak, hogy tanulmányozzák, mi történik az agyban évekkel a tünetek jelentkezése előtt.

Az árulkodó NfL-szint

A nemzetközi kutatás DNS-vizsgálatában részt vevő több mint négyszáz alany adatait elemezték, közülük 247-en a korai Alzheimer-kórral kapcsolatos gén hordozói voltak, 162-en a variánstól mentes családtagjaik. Mindegyik résztvevő adott vérmintát, agyukról képalkotó eljárással felvételek készültek, és átfogó kognitív teszteket is végeztettek velük. Nagyjából a résztvevők fele egynél többször ment keresztül a vizsgálatokon, két-három év különbséggel.

A génhiba hordozóinál a vér NfL-szintje már az első alkalommal magasabb volt, idővel növekedett. A génhiba nélküli családtagoké alacsony és állandó volt. Ez a különbség a jellemző tünetek - feledékenység, zavarodottság - jelentkezése előtt 16 évvel érzékelhető volt. Amikor megvizsgálták az agyi felvételeket, azt találták, hogy amilyen gyorsan nőtt a vérben a fehérje szintje, úgy vékonyodott és zsugorodott az agyban az emlékfelidézés terén központi szerepet játszó precuneus nevű terület.

A cikk az ajánló után folytatódik

A betegséget okozó génhiba hordozói közül 39 olyan ember adatait is elemezték, akik a második vizsgálat után átlagosan két évvel visszatértek a klinikára. Itt ismét agyi felvételek készültek, és két kognitív tesztet is kitöltöttek a résztvevők. A kutatók azt találták, hogy akiknél előzőleg gyorsan emelkedett a vér NfL-szintje, azoknál volt a legvalószínűbb az agyi sorvadás és a kognitív képességek gyengülése.

- Néhány év múlva elképzelhetőnek tartom a teszt klinikai használatát, amivel azonosíthatjuk a páciensek agykárosodásának jeleit - mondta Brian Gordon, a Washingtoni Egyetem radiológusa, a tanulmány egyik szerzője.

Mi óv az időskori demenciától?

A testmozgás és a tanulás is sokat segít a demencia megelőzésében, jobb mielőbb rászokni az alábbiak közül néhányra.

Kép: Getty Images.

Ezt is szeretjük