Demencia, Alzheimer-kór és túlsúly ellen: így kellene mozogni, hogy megelőzd őket

Az Alzheimer-kór és a demencia a legrettegettebb betegségek közé tartoznak, melyek ellen nincsen olyan módszer, ami biztos védelmet nyújtana. Számos életmódbeli tényező létezik azonban, mellyel csökkenthető a betegségek kialakulásának kockázata.

Már heti másfél-két óra edzés is kimutatható pozitív hatással rendelkezik az egészség megőrzése és a megfelelő testsúly kialakítása során. Kevésbé ismert azonban, hogy az agyi működésre is jótékonyan hat ugyanez. 

A demencia megelőzése edzéssel

2006 márciusában az Obesity orvosi magazinban jelent meg egy tanulmány, mely az önkéntes fizikai aktivitásban részt vevők agyát vizsgálta. A kutatók szerint kimutatható volt, hogy az edzést végzők agya plasztikusabb volt, könnyebben tudott új összeköttetéseket létrehozni a neuronok között, így idősebb korukban is könnyebben tanultak, kritikusabban gondolkodtak, és jobb volt a memóriájuk.

A cikk emellett azt is kifejtette, hogy az edzés agyi alkalmazkodó képességet javító hatása az elhízás, a depresszió, az elbutulás és a neurológiai betegségek - mint a Parkinson- és Alzheimer-kór, valamint az iszkémiás stroke vagy az agy- és gerincsérülések - megelőzésében és kezelésében is szerepet kaphat. 

Fontos különbség van a mozgásformák között az agyra gyakorolt hatásuk szempontjából. A kardió - azaz kardiovaszkuláris - edzések jellemzője, hogy az izmok számára kisebb terhelést jelentő, ám gyors ütemű mozgást kell monoton módon, tartósan végezni. Ilyen az úszás, a futás vagy a biciklizés, melyek során a szív és a tüdő rengeteg oxigént kell, hogy biztosítson a szervezet ellátására. Ez a mozgástípus az érrendszer fejlesztésével kifejezetten a stroke-ok megelőzésében és a tanulékonyság megőrzésében segít.

Teljesen mások az anaerob mozgásformák, mint a súlyzós edzések vagy más erősítő sportok, melyek szabálytalan, rövid erőkifejtések formájában jelentenek a terhelést. A New York Times-ban 2010-ben jelent meg egy cikk, melyet a Vancouver General Hospital munkatársai készítettek. A tanulmány idősebb, 65-77 év közötti nők körében vizsgálta az erősítő edzések agyfunkcióra gyakorolt hatását. A heti egy-két órát súlyzókkal és konditermi gépekkel edző csoport egy év alatt jelentősen jobb kognitív funkciókat mutatott, mint a többiek. 

Legyen szó akár kardióról, akár erősítésről, mindkettő javítja az agy szerotonintermelését. Ez a hormon közrejátszik a nagy kilengésektől mentes hangulat, a megfelelő étvágy és a jó alvás kialakításában. Ha túlzottan kevés van belőle, az szeszélyes viselkedéshez, hízáshoz és nyugtalansághoz vezethet.

A súlyzós edzések különösen alkalmasak arra, hogy az agyat boldogsághormon, endorfin termelésére kényszerítsd, ami megemelkedett energiaszinttel, jó hangulattal jár a mozgás után. A Limerick University kutatói szerint ez az állapot olyan erős, hogy egyes mentális megbetegedések ellen is védelmet nyújt. A 33 vizsgálat eredményeit összegző, összesen 1877 résztvevő eredményeiből levont következtetések szerint a súlyzós edzések hatékonyan csökkentik az enyhébb és erőteljesebb depressziós tüneteket is.

A kutatások alapján az agyi egészség megőrzése érdekében érdemes rendszeresen edzeni. Jó módszer lehet heti másfél-két óra erősítés mellé egy-két alkalommal kardiót beiktatni - vagy ez utóbbit hasonló kardiovaszkuláris, de látványosabb zsírégető, izomerősítő hatása miatt HIIT tréningekre cserélni.

Ételek demencia ellen

Védenek az elhízástól és az elbutulástól is egyszerre! A következő tíz ételt akár minden egyes nap érdemes fogyasztani.

• fitnesz
• edzés
• agy
• alzheimer-kór
• demencia
• idős
• megelőzés
• alzheimer-kór ellen
• Életmód