Veszélyes lehet, ha ennél alacsonyabb a pulzus: 5 kísérőtünet, amivel muszáj orvoshoz fordulni
A szívverés lelassulása jelezheti, hogy nem jut elég oxigéndús vér a szövetekbe.

pulzus
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az idősödéssel és a pihenés közben természetes módon lelassul a szívverés, miként az edzett sportolóké is lassabb.

Ha azonban az ember fáradtságot, indokolatlan kimerültséget és más tüneteket tapasztal, dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint érdemes utánajárni, nem szívritmuszavar áll-e a háttérben. 

Ekkor számít alacsonynak a pulzus

Alacsony pulzusról, vagyis bradycardiáról akkor van szó, amikor a nyugalmi pulzus alacsonyabb, mint 60 bpm (ütés per perc). A normál nyugalmi pulzus ugyanis 60-100 közt van percenként, bár ennél lehet alacsonyabb is alvás közben, illetve edzett személyek esetében normálisnak tekinthető akár a 40 bpm is.  

Amennyiben azonban egészségügyi oka van a szívverés lelassulásának, az azt is jelenti, hogy a nem kielégítő működés miatt nem jut elég oxigéndús vér a szervekbe. Ha sokáig kezeletlenül marad a bradycardia, az pedig végső soron veszélyes eszméletvesztést is okozhat. 

A bradycardia több formája is ismert, és ahhoz, hogy pontosan meghatározható legyen, miről is van szó, mindenképpen kardiológiai kivizsgálásra van szükség. Vagyis feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ha valaki az alábbi tüneteket tapasztalja:

  • szokatlan kimerültség vagy gyengeségérzés,
  • zavartság,
  • légszomj,
  • fizikai terhelés hatására jelentkező légzési probléma, erős kifáradás,
  • rosszullét, ájulás.

Sztancsik doktornő szerint ugyanakkor a veszély abban rejlik, hogy sokan semmiféle tünetet nem tapasztalnak a bradycardia következményeként. Így az sokáig rejtve és kezeletlenül maradhat, és olyan következményekkel járhat, mint a szívelégtelenség, a szív-érrendszeri történések, a veseelégtelenség és az ájulás következtében kialakuló sérülések. Mindenképpen ajánlott tehát egy kivizsgáláson részt venni akkor is, ha csak enyhe tünetek vannak, ha volt már a családban szív-érrendszeri betegség, és ha már ismertek bizonyos betegségek.

Milyen okok vezethetnek bradycardiához?

Sick sinus szindróma

Ha az ingerképzést szabályozó szinuszcsomó nem képes a megfelelő jelküldésre, akkor a szív frekvenciája túl alacsony lehet, illetve a szív váltakozva felgyorsulhat és lelassulhat. Amennyiben a szinuszcsomó jól működik, akkor a környékén található olyan rendellenesség, amely az ingerület vezetését lassítja vagy megszakítja. 

Vezetési rendellenesség vagy blokk

A szív elektromos ingerületét vezető utak több helyen is megszakadhatnak, így a pitvar és a kamra közötti jelek teljesen vagy részben elakadhatnak. Ha a jel teljesen elakad, akkor különböző folyamatok eredményeként jellemzően lassúbb szívritmus alakul ki. 

Anyagcsere-problémák

Bár számos anyagcserezavar lassíthatja a szívverést, leggyakrabban a pajzsmirigy alulműködés az oka a jelenségnek. Ezzel azért is érdemes tisztában lenni, mert a pajzsmirigybetegségek gyakran a fiatal és máskülönben egészséges személyeket érintik. Emellett gondolni lehet többek közt a túl magas és túl alacsony káliumszintre és a sav-bázis egyensúly felbomlása miatti acidózisra is.

Szívet károsító állapotok

Minden olyan állapot, amely károsítja a szívet, lelassítja a szívverést, ezért fontos a rendszeres kontroll például szívkoszorúér-betegség, szívelégtelenség, szívinfarktus utáni állapot, szívizomgyulladás, magas vérnyomás, cukorbetegség és akár Lyme-kór esetén. 

Szívgyógyszerek

Bizonyos szív-érrendszerre ható gyógyszerek, főként a béta-blokkolók és a kalciumcsatorna-blokkolók lelassíthatják a szívverést. Ha ez problémát okoz, mindenképpen jelezni kell a kezelőorvosnak. 

A kivizsgálás eredménye határozza meg a kezelést

- A szívritmuszavarok, így a bradycardia kivizsgálása is elsődlegesen a páciens panaszaira és az előzmények megismerésére épül. Ki kell kérdeznünk tehát a pácienst, hogy mióta állnak fenn a panaszai, van-e ismert szívbetegsége, milyen aktív életet él, milyen gyógyszereket szed rendszeresen. A kapott információk alapján már látjuk, milyen eszközös vizsgálatra lehet még szükségünk - ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

A cikk az ajánló után folytatódik

- A nyugalmi EKG-n túl szükség lehet a nyaki verőér kompressziója során végzett EKG-ra, 24 órás vagy akár hétnapos Holter EKG monitorozásra, laborvizsgálatokra és szívultrahang-vizsgálatra. Amint sikerült beazonosítanunk a szívritmuszavar okát, megkezdődhet a célzott kezelés. Ha úgy tűnik, nincs szervi ok a lelassult szívverés hátterében, elég lehet az életmódváltás is személyre szabott mozgásprogrammal, optimális esetben életmódorvos vezetésével.

Mit jelent, ha csak az első vérnyomásérték magas?

A kórkép az izolált szisztolés hipertónia, ami - bár minden életkorban előfordulhat - az idősebb korosztály körében kifejezetten gyakori. Muszáj vele foglalkozni, ugyanis idővel növeli a stroke, a szív- és a vesebetegségek kockázatát is. 

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük