Az agyhártyagyulladás 7 legjellemzőbb tünete: fejfájás, tarkómerevség, hányinger

Az agyhártyagyulladást - latinul meningitist - okozhatja vírus és többféle baktérium is. A vírusos eredetű betegség jellemzően nem jár súlyosabb következményekkel, szemben a bakteriálissal.

Ez utóbbi - bár ritka, de - igen súlyos betegség: minden tizedik fertőzés esetében halállal végződik.

Agyhártyagyulladás

Az agyhártyagyulladás az agyat körülvevő három hártya gyulladásos betegsége, amelyet többnyire bakteriális vagy vírusos fertőzés okoz.

A tünetek a kórokozótól függetlenek, ám a betegség lefolyása szempontjából nem mindegy, hogy milyen fertőzés áll a háttérben.

Az agyhártyagyulladás tünetei

• Láz.
• Erős fejfájás.
• Tarkómerevség.
• Fényérzékenység.
• Hányinger, hányás.
• Hideg kéz- és lábfej.
• Ízületi vagy izomfájdalmak.

Ha felsorolt tüneteket tapasztalod, fontos, hogy mielőbb orvoshoz fordulj. A betegség lefolyása, illetve a kezelés módja attól függ, hogy milyen kórokozó idézte elő a problémát. Ennek megállapítása azonban már szakember dolga.

Bakteriális agyhártyagyulladás

Kórokozók a háttérben

A betegség bakteriális változatáért az esetek 80%-ában három kórokozó felel. Leggyakrabban a Neisseria meningitidis áll a fertőzés hátterében - ez a baktérium bármely életkorban okozhat tüneteket -, a betegség ellen létezik védőoltás, ám az nem kötelező és nem térítésmentes.

Ritkábban a Haemophilus influenzae B felelős a bakteriális agyhártyagyulladás kialakulásáért. Elvileg az öt év alatti gyerekeknél okoz problémát, ám előfordulási gyakoriságát jelentősen csökkenti a csecsemőkorban kötelezően megkapott védőoltás.

A Streptococcus pneumoniae vagy nagyon fiatal, vagy nagyon idős korban vált ki agyhártyagyulladást - ez ellen az oltás nem kötelező, de minden két év alatti kisgyermek számára ingyenesen kérhető.

Ezek a kórokozók emberről emberre terjednek tüsszentés, köhögés, csókolózás útján. A baktériumok testen kívül rövid idő alatt elpusztulnak - vagyis kevés az esélye, hogy például kilincs közvetítésével elkapod. A betegség lappangási ideje kettő-tíz nap.

Betegségek A-tól Z-ig

Kattints az alábbi dobozra, ha további betegségekre és azok tüneteire vagy kíváncsi!

A betegség kezelése

Amennyiben vérvizsgálatot követően bebizonyosodott a bakteriális agyhártyagyulladás gyanúja, kórházi kezelésre és antibiotikuma van szükség. Az orvos jellemzően a penicillin vagy a cefalosporin valamelyik változatát írja fel, súlyosabb esetben intravénás folyadékot adnak.

Vírusos agyhártyagyulladás

A betegség vírusos változata jellemzően kisebb járványokat okoz zárt közösségekben - például kollégiumokban, börtönökben, laktanyákban -, ám többnyire nem jár súlyos következményekkel. Kezelésre általában nincs szükség, az orvos többnyire fájdalomcsillapítót ír fel, illetve ágynyugalmat rendel. Ritkábban aciclovirt vagy más vírus elleni gyógyszert alkalmaznak.

• tünet
• tünetek és betegségek
• agyhártyagyulladás
• Életmód