Mire utal, ha látod, amit elképzelsz, és mire, ha nem? - Nem biztos, hogy élénk képzelettel jársz jól

Képzelj magad elé egy széket, ahova le tudsz ülni! Nézd meg közelebbről, forgasd meg nyugodtan! Meg tudod mondani, hogy milyen színű párna van rajta? Háttámla vagy karfa is tartozik hozzá? Aki a képzetét tisztán látja maga előtt, talán nem is sejti, hogy sokak elméjében csak egy homályos kuszaság jelenne meg a fenti instrukciók hatására.

Mentálisan és fizikailag teljesen egészséges embereket érint a probléma, hogy képzeletük terén egyáltalán nem rendelkeznek vizuális tapasztalattal, elméjük szinte teljesen vak, bármilyen kemény próba ellenére sem láthatják a fent említett széket maguk előtt.

A fantázia hiánya?

A jelenség már tudományos nevet is kapott: ez a veleszületett afantázia. Az érintettek sosem jönnek rá arra, hogy elméjük működése különbözik a többségétől. Az afantáziás emberek ugyanis a gondolkodás során nem képeket használnak, hanem fogalmakat, koncepciókat és információkat, melyeket úgy raktároznak el, mint egy számítógép.

Napjainkban a tudomány egyre többet vizsgálja a képzeletet, az elmében megjelenő képek élességét már hivatalos mérőszámokkal osztályozzák, ám még mindig 2-3% azok aránya, akik agya vizualitás nélkül működik. Sokan sikereiket is agyuk különbözőségére vezetik vissza: a szoftverfejlesztő Blake Ross és Craig Venter genetikus is nyilatkozott már kép nélküli gondolkozásáról.

Fogalmakban gondolkoznak

Az afantáziás emberek ugyanakkor nemcsak a képzeteikben és gondolkodásukban különböznek, a vizuális adatok hiánya miatt az emlékezés, a navigáció vagy az arcfelismerés is különbözik a többség tapasztalataitól, és inkább fogalmakban, listaszerűen írják le a bennük lejátszódó belső filmet.

Blake Ross Facebook-posztban tett vallomása szerint például a tengerpartot a hozzá kötődő fogalmakkal tudja maga elé varázsolni, de nem tudja felidézni a korábban meglátogatott strandot a maga képi valójában.

Bár a tudósok régóta foglalkoznak a belső képekkel, korábban inkább a megkérdezettek saját tapasztalataiból vontak le következtetést, ami viszont a feldolgozás vagy a képleírás tökéletlenségére is utalhat, tehát szinte semmit nem bizonyít. Ráadásul mindenkinek az a természetes, amit már megszokott, így a legszembetűnőbb az volt, amikor sérüléseket, műtéti beavatkozásokat követően változott meg az ember képzeleti képessége.

Belső vakság vagy rossz kifejezésmód?

Egy közelmúltban megjelent tanulmány ebből kiindulva azt vizsgálta meg, hogy az afantázia valóban egy belső vakságot jelent-e, vagy csak a kép megítélésében, leírásában jelenik-e meg a nehézség. A kutatás módszeréül binokuláris rivalizálást használtak, amikor is a két szem látóterébe egymástól eltérő képeket vetítenek, az ember pedig váltakozva tudatosítja magában őket.

A 3D-s szemüveg egyik lencséjével piros képet, míg a másikkal zöldet lát az ember. A teszt során a képzelet segített kiegészíteni a látott képeket: ha zöld képet kellett felidézni, inkább a zöld lencse képét látták maguk előtt az emberek. A vizsgálat lényege tehát nem az élesség, hanem az objektív képalkotás módszere volt.

Az eredmény szerint csakugyan nem a belső képek feldolgozásában és leírásában volt tapasztalható különbség az afantáziás és az éles képzelettel rendelkezők között, hanem a vizuális képek hiányoznak.

A vizuális képalkotás az agyi aktivitás hálózatából ered, ami az elülső kéregtől az agy hátsó területeiig terjed. Ha az ember visszaidéz vagy elképzel valamit, megpróbálja ugyanazt a tevékenységet aktiválni az agyában, mint amikor korábban látta a képet. Ez pedig minél erősebben sikerül, annál élénkebbek az elme képei.

Nem biztos viszont, hogy az jár jobban, akit erős vizuális készséggel áldott meg a sors: a kutatók szerint ugyanis ez az aktivitás szerepet játszhat a függőség, a fokozott éhségérzet, de a szorongásos zavarok, többek között a poszttraumatikus stressz szindróma kialakulásában is, míg a kép nélküli emberek sokkal kevésbé hajlamosak erre, és könnyebben is élnek a pillanatban.

• fantázia
• kép
• agy
• agyműködés
• érdekesség
• álom
• Életmód