A halhatatlanság kulcsa: így állítható le a sejtöregedés kutatók szerint

Az osztódással szaporodó laposférgek akár örökké is élhetnek.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Valószínűleg te is gondolkoztál már azon, hogy lehetne késleltetni az öregedés folyamatát. De lemondanál a szexről, ha tartós fiatalságot, netán örök életet kapnál cserébe? A jó hír, hogy nem kell, mivel nem egészen így működik a dolog, legalábbis embereknél.

Nagy előrelépés lehet viszont az egészség és a fiatalság megőrzésének terén az osztódással szaporodó férgeken végzett brit kutatás eredménye.

A férgeknek sikerül a lehetetlen

Brit tudósok felfedezték a laposférgek egy fajtájánál azt a képességet, amellyel győzedelmeskedni tudnak az öregedés folyamata felett. A Proceedings of the National Academy című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a laposférgek képesek folyamatosan karbantartani DNS-ük azon kritikus részét, mely a regenerációért felelős.

Aziz Aboobaker - a Nottinghami Egyetem kutatásának vezetője - állítja, hogy adataik igazolták egy előzetes feltételezésüket azzal kapcsolatban, hogyan is nézne ki egy élőlény esetében a potenciálisan halhatatlan lét. A közönséges laposférgek rendkívüli megújulóképességükkel elkápráztatták a tudósokat. A hosszanti vagy keresztirányban kettészelt féreg ugyanis két - életre alkalmas - féreggé tud regenerálódni.

Halhatatlan élőlények

Aboobaker csapata a laposférgek két típusát vizsgálta. Az egyik szexuálisan reprodukál, mint az ember, a másik aszexuális, egyszerűen osztódással szaporodik. Mindkettőnél újra és újra megfigyelhető az izmok, a bőrfelület, a barázdák, sőt, az agy hibátlan, korlátlan regenerálódása. Mindemellett az aszexuális példányok egy kulcsfontosságú enzimet is termelnek a szaporodás során, amely által képesek gyakorlatilag halhatatlanok lenni.

Az örök fiatalság titka: telomeráz enzim

A tudósok úgy gondolják, hogy az egyik kulcsfaktor a teloméra hosszában rejlik. A telomérák a DNS szakaszai, melyek a kromoszómák végeit fedik, védelmezve őket a károsodásoktól és az öregedéstől.

A brit tudósok legidiótább kutatásainak listája

Nézegess képeket!

Elolvasom

A sejtek lehetséges osztódásainak száma a telomérák hosszától függ, amelyek folyamatosan kopnak. A rövidebb telomérák hozzájárulnak a gyorsabb öregedéshez.

Egy előző, Elizabeth H. Blackburn, Carol W. Greider és Jack W. Szostak által végzett kutatás - ami 2009-ben elnyerte az orvosi-élettani Nobel-díjat - megmutatta, hogyan védik a teloméraszakaszok a kromoszómákat, és kiderült, hogy a telomérák fenntarthatók a telomeráz nevű enzim tevékenységével.

A legtöbb szexuális úton szaporodó élőlénynél ez az enzim a korai fejlődés szakaszában a legaktívabb, de Aboobaker csapata megtalálta a telomerázt az osztódással szaporodó férgekben, amelyekben drasztikusan megnő az enzim aktivitása a regeneráció folyamán. Ezáltal lehetségessé válik a telomerák fennmaradása, illetve a hiányzó szövetek pótlása is.

A kutatás folytatása

A következő lépésben a kutatók szeretnék megérteni a mechanizmus részleteit, illetve többet megtudni arról, hogyan lehetne kifejleszteni egy halhatatlan élőlényt.
Dougles Kell - a Biotechnológiai és Biológiai Tudományok Kutatási Tanácsa vezetője - szerint az izgalmas felfedezés jelentősen hozzájárulhat az öregedésért felelős folyamatok mélyebben ható megismeréséhez. Ez a kutatás jelentős alapot nyújthat más élőlények - köztük az ember - egészségének megőrzéséhez és potenciális élettartamának eléréséhez.

Te szeretnél örökké élni?

Ezt is szeretjük