Jelentősen növeli a szívbetegségek és a stroke kockázatát: a cigarettafüst mindenkire veszélyes
Akár kis lépésekkel is sokat tehetünk azért, hogy alacsonyabb károsanyag-kibocsátással és fenntarthatóbban éljünk. Sokan nem tudják, de számos hétköznapi szokásunk mellett a dohányzás CO2-kibocsátása is csökkenthető.

GettyImages-81710496
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A dohányzást és a dohányfüstnek való kitettséget számos betegség kialakulásával összefüggésbe hozták már a kutatók: egy korábbi, 2008-as nemzetközi tanulmány szerint a COPD-s esetek 90%-ának hátterében ez állhat, míg többek között egy 2015-ben publikált indiai tanulmány arról ír, a tüdőrák rizikója az expozíció esetén férfiaknál 90%, nőknél 70-80% lehet - ezeket az arányokat támasztják alá a Centers for Disease Control and Prevention adatai is. De az American Heart Association adatai alapján a szívbetegségek és a stroke kockázatát is jelentősen növeli.

Bár Magyarországon a statisztikák alapján az egyik leggyakoribb daganattípus éppen a tüdőrák, ráadásul Európában itt a legnagyobb a betegség mortalitása, a lakosság nagyjából 30%-a dohányzik az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet közleménye szerint.

A dohányfüst az aktív és passzív dohányosokra is rendkívül veszélyes vegyi anyagokat tartalmaz, a National Cancer Institute összefoglalójából kiderül, hogy ezek közül nagyjából 70 bizonyítottan rákkeltő, ide tartozik számos egyéb között az acetaldehid, az arzén, a benzol, a kadmium, a formaldehid, az etilén-oxid, a radioaktív polónium-210, a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) vagy a vinil-klorid. A dohányzás ártalmai ugyanakkor többféle módon csökkenthetők. 

A legjobb rá sem szokni a cigarettára

A dohányzás mozgatórugója a nikotin iránti vágy, az anyag a füst belégzésekor a tüdő nyálkahártyáján át jut a véráramba, majd többek közt a dopaminhormon felszabadulását segíti elő – ennélfogva rendkívül addiktív, és rövid időn belül függőséghez vezethet.

A nikotinmegvonás kellemetlen tünetekkel, alvászavarral, szorongással, nyugtalansággal, hangulatingadozással, továbbá étvágyfokozódással vagy dekoncentráltsággal is járhat.

A nikotin amellett, hogy erősen addiktív, egyéb káros tulajdonságokkal is bír, megemeli például a szívfrekvenciát és a vérnyomást is. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy a dohányzással kapcsolatos megbetegedések kialakulásának elsődleges oka nem a nikotin, hanem az égés és a füst. Amellett, hogy a dohányfüst a dohányosokra és a dohányzók környezetében tartózkodókra is rendkívül ártalmas, a hagyományos, égéssel járó dohánytermékeknek meglepően magas a szén-dioxid kibocsátása is.

Az égés során a füstben rengeteg káros anyag jön létre, mely a dohányzóra, annak szűkebb és tágabb környezetére egyaránt ártalmas. A füstben keletkező több ezer vegyi anyag közül 93-ról már biztosan tudjuk, hogy káros vagy potenciálisan káros az az egészségre. Sokan nem tudják, de ezek az anyagok felelősek elsősorban a dohányzáshoz köthető megbetegedésekért is. A dohányzás minden formája káros, számos betegség kialakulásáért felelős, és mivel jelentős a szén-dioxid kibocsátása is, a környezetkárosító hatása sem elhanyagolható. Egyedül a leszokással csökkenthetőek 100%-ban a dohányzás környezeti és egészségügyi ártalmai.

Ha már dohányzunk, akkor szokjunk le mielőbb

A dohányosokat érő ártalmak megszüntetésében a végleges leszokás jelenti a legteljesebb megoldást. A tudományos bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy egy hosszú évek óta dohányzó ember leszokását követően már egy évvel 50%-kal kisebb a szívkoszorúér-betegség rizikója, 10 évvel a leszokás után jelentősen csökken a tüdő-, száj-, torok- és hasnyálmirigyrák esélye, 20 év alatt teljesen regenerálódik a tüdő, a tüdődaganat kockázata ezt követően a soha nem dohányzó emberekével válik egyenlő mértékűvé.

A leszokáshoz azonban kellőképpen erős elhatározásra van szükség. A szakemberek szerint sokat segít a dohányzásra sarkalló helyzetek kerülése, illetve az azokat övező rituálék módosítása. Mivel a leszokással csökkenthetők a legteljesebb mértékben a dohányzáshoz kapcsolódó egészségügyi kockázatok, ezért aki elhatározta, hogy leszokik, azt minden lehetséges eszközzel támogatni kell ebben.

Ha nem szokunk le, akkor tájékozódjunk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről

Bár a legjobb utat a teljes leszokás, illetve a függőség megelőzése jelenti, sokan vannak, akik az ismert kockázatok ellenére sem szoknak le. Ezen felnőtt dohányosok esetében fontos a tájékozódás az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.

Ma már léteznek ugyanis olyan füstmentes alternatívák, melyek égés és füst hiányában akár 70-95%-kal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a cigaretták. Arra vonatkozóan, hogy a károsanyagkibocsátás-csökkenés mértéke és az egészségkárosító hatás csökkenése milyen arányban áll egymással, még nem állnak rendelkezésre bizonyítékok, mivel ehhez hosszú távú kutatások szükségesek.

A cikk az ajánló után folytatódik

Kíváncsi arra, hogy mekkora a széndioxid-kibocsátása?

A füstmentes kalkulátorunk segítségével egyszerűen kiszámíthatja személyes szén-dioxid-kibocsátását, vagyis azt a CO2-mennyiséget, amelyet a különféle tevékenységeivel és fogyasztásaival egy év alatt a környezetbe bocsát. A kalkulátor azt is megmutatja, hogy személyes károsanyag-kibocsátásával mennyivel járul hozzá egy év alatt a földi légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyiségének növekedéséhez, illetve mekkora kibocsátáscsökkenést tud elérni a szokásainak megváltoztatásával. Töltse ki tesztünket, és tudjon meg többet! www.dobjle100at.hu

Promóció

Fontos azonban kiemelni, hogy a dohányzás egyetlen formája sem veszélytelen, ezen technológiák használata sem ártalom nélküli a szervezetre nézve. Ezek a füstmentes alternatívák pedig kizárólag az ismert egészségügyi kockázatok ellenére le nem szokó felnőttek számára jelenthetnek előrelépést, hiszen a füstmentes technológiák használata az égés során keletkező káros anyagoknak való kitettséget csökkenti a cigarettázáshoz képest.

A dohányzás káros hatásait azonban csak egyféleképpen kerülhetjük el, ha teljes mértékben tartózkodunk a nikotin- és dohánytartalmú termékek fogyasztásától.

Ne dobjuk el a cigarettacsikket!

Az eldobált cigarettacsikk nagyon elterjedt ember okozta szennyezőanyag. Sokan tévesen úgy gondolják, hogy a dohánytermékek szűrői is papírból készülnek, így könnyen lebomlanak a természetben. A szűrők anyaga a cellulóz-acetát, egy módosított cellulózból készült bioműanyag. Ez a hagyományos petrolkémiai műanyagokhoz képest ugyan rövidebb idő alatt lebomlik, de a filterek így is nagymértékben hozzájárulnak a világszerte tapasztalható mikroműanyag-szennyezéshez. A szűrők emellett számos más anyagot – kormot, kátrányt stb. – is tartalmaznak, amelyek az eldobott filterekből folyamatosan beoldódnak a talajba, illetve a felszíni vizekbe.

Bár sok fogyasztó megfelelően kezeli és helyezi el a dohányzással keletkező csikkeket, így is túl sok hulladék kerül a környezetbe. A szemetelés megszüntetésének leginkább fenntartható módja a megelőzés – legyen szó károsanyag-kibocsátásról vagy hulladékkezelésről. Tehát az a cél, hogy a nem dohányzók ne dohányozzanak, vagy a dohányzók szokjanak le, hiszen így egyáltalán nem keletkezik csikk, a dohányzók pedig tartózkodjanak attól, hogy a csikkekkel szemeteljenek, és azokat a kommunális hulladékkal együtt megfelelő hulladékgyűjtőkbe gyűjtsék.

Kiemelt társadalmi feladat, hogy lehetővé váljon a megfelelő hulladékkezelés, tudatosodjon a közvéleményben a szemetelés problémájának súlyossága, és kialakuljon egy tudatos fogyasztói szemléletformálás, amely a megelőzést, valamint a műanyag hulladék hatékony csökkentését célozza meg.

A cikk a Femina és a Philip Morris Magyarország Kft. együttműködésével létrejött, társadalmi felvilágosítást szolgáló tájékoztatás.

Sztárok, akik letették a cigarettát

Különböző okok vezérelték őket, de céljuk egy volt: leszokni a dohányzásról.

(Képek: Getty Images Hungary, Profimedia.)

Ezt is szeretjük