Miért van, hogy amit ma megtanultál, holnaptól folyton szembejön? A frekvenciaillúzióról

Sokan tapasztalják, hogy az újonnan tanult szó vagy információ újra és újra előjön.

Amit tanultál szembe jön
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek

Ismerős a helyzet? Tegnap életedben először hallottál egy idegen szót, amit addig nem ismertél, ezért megnézted a szótárban. Ma, noha eddig sosem jött szembe, már sokadszor is megüti a füled.

Furcsa ez. Olyan, mintha valamilyen különös bevonzás történne, ami miatt az embert lépten-nyomon megkörnyékezné az adott kifejezés. Turpisságot vagy misztikumot keresni azonban kár lenne: van reális magyarázat.

A frekvenciaillúzió

Még mielőtt úgy hinné az ember, hogy az univerzum akar üzenni valamit, érdemes egy percre lassítani. Merthogy szó sincs kiválasztottságról vagy természetfeletti üzenetről. Sőt, a jelenség olyannyira gyakori, hogy még neve is van: ez a frekvenciaillúzió. Elnevezője Arnold Zwicky nyelvész, akitől egy másik fogalom is származik ugyanerre a jelenségre: a Baader-Meinhof-jelenség fogalma.

Miért halljuk újra és újra, amit tanultunk?

2006-ban úgy magyarázta a nyelvész, hogy két ok miatt halljuk újra és újra a frissen tanult szót. Az egyik az agy szelektív figyelme, vagyis az, hogy mivel az új szót megismerte, már arra is "felfigyel" az agy a sok más hallott szó között. A másik ok, amit a nyelvész mondott, hogy az agy mindig mintákat keres. Ha egy szót már megismert, és újra hallja, felismeri azt, mert új információt akar hozzákötni.

Miért Baader-Meinhof?

Zwicky a frekvenciaillúziót személyes élménye miatt nevezte el Baader-Meinhof-jelenségnek. Baader és Meinhof a hatvanas évek végétől a kilencvenes évek végéig létező Vörös Hadsereg Frakció nevű szélsőjobboldali terrorszervezet két tagja volt. Ugyan nekik semmi közük a frekvenciaillúzióhoz, a névadó nyelvész, Zwicky róluk mesélt egy barátjának, aki másnap azzal hívta fel, hogy ismét találkozott a nevekkel, pedig azelőtt még soha nem hallott róluk. Zwicky ráismert a frekvenciaillúzióra, és a Baader-Meinhof-jelenség becenevet adta neki.

A cikk az ajánló után folytatódik

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat. 

Biztosítsd be a helyed most!

Promóció

Ha tehát újra hallunk egy szót, amit azelőtt tanultunk, annyi történik mindössze, hogy az agyunk figyelme kiéleződött az adott fogalomra, felismeri, és tovább akarja építeni a vele kapcsolatos tudását. Különleges, igaz? Úgy tűnik, mégis van valami furcsán misztikus a dologban.

Sokat vitatott fotók és magyarázatuk

Néha az agyműködés, néha más, de mindig akad egy rejtély, amin elcsodálkozunk: ezek a fotók sokáig rejtélyt jelentettek, de már van rájuk magyarázat.

Egyszerű a magyarázata a világ egyik legtöbbet vitatott fotójának: ki van a kislány mögött?

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük