Így manipulálják az agyat a horrorfilmek: nem baj, ha te is végigparázod őket

A horrorfilmeket egyesek imádják, mások fejvesztve kapcsolnak egy másik csatornára, ha elkezdődik egy. Olyanok is vannak, akik tenyerük mögé bújva mégis belenéznek egy percre.

Bármelyik csoportba is tartozol, jól ismerheted a folyamatos borzongás érzését, ami a horrorfilm végéig kísér. Érdekes, milyen agyi folyamatok húzódnak meg mögötte.

Kutatás a horrorfilmnézők körében

A borzongás, amit horrornézés közben érzünk, a tudomány embereinek kíváncsiságát is felkeltette. Ugyan ilyenkor nem vagyunk valós veszélynek kitéve, mégis hasonló rettegést érzünk, mintha életünk forogna kockán. Hogyan lehetséges ez?

Finn kutatók a Turku Egyetemről tanulmányt készítettek a témában. Összeszedték az elmúlt 100 év legjobb horrorfilmjeit, és vizsgálatba fogtak: megnézték, hogyan reagál a résztvevők agya az ijesztő jelenetekkel teli filmek nézése közben.

A vizsgálat előtt a résztvevők nyilatkoztak horrornézési szokásaikról. 72%-uk azt mondta, legalább félévente egy ilyen filmet meg szokott nézni, szokását pedig részben azzal az egyszerű okkal indokolta, hogy a horrorfilmek izgalmasak, részben pedig azzal, hogy horrort nézni inkább társaságban szoktunk, így a filmezés a közös időtöltés egy formája lehet.

Arról is mesélniük kellett, milyen horrorfilmeket szeretnek a legjobban. Válaszaik szerint a pszichohorrorok, és közülük is azok a legnyerőbbek, amelyek valós eseményeken alapulnak, és olyan dologtól rettegnek benne, amit nem lehet látni.

Mi történik az agyban horrornézés közben?

A horrorfilmek tulajdonképpen manipulálják az agyat. A kutatók tudni szerették volna, hogyan kelthet valótlan veszély valós félelmeket, és hogyan kezeli az agy ezt a helyzetet.

MRI-t kapcsoltak a résztvevőkre, miközben ők horrorfilmet néztek, és megfigyelték idegrendszeri aktivitásukat. Azt látták, hogy azokban a pillanatokban, amikor a feszültség nő, az agynak bizonyos területei aktívabbá válnak, pontosabban a vizuális és hallott ingerek feldolgozására hivatottak. Amikor pedig hirtelen ijedtek meg, azokon az agyi területeken nőtt az aktivitás, amelyek az érzelmekért, a fenyegetettség felméréséért, és a döntéshozatalért felelősek. Azaz az alanyok agya felkészült a minél gyorsabb válaszreakcióra, holott nem is volt valós a veszély.

Matthew Hudson, az egyik kutató az agyban történteket úgy magyarázza, hogy a filmnézés során az érzékelésben és a gyors válaszreakcióban érintett területek folyamatosan kommunikálnak. A filmezők izgalmát ez a szakadatlan párbeszéd okozza. Az érzékek kiélesednek, az agy pedig folyamatos készültségben van a film alatt.

Ez tehát a horrornézés titka. Ha legközelebb leülnél megnézni egy ijesztő filmet, kövesd tudatosabban a reakcióidat! Így talán akkor is szívesebben nézel meg egy ilyen filmet, ha egyébként óvakodsz tőle. Érdekes belegondolni, hogy a rémisztő film milyen mély ösztönöket hoz elő az emberből: a túlélés ösztönét, mely működésbe lép az ügyesen fabrikált horrorsztorik keltette veszélyérzet miatt.

Stresszcsökkentő pontok

Akár horrornézés közben is alkalmazhatod, de a mindennapok során is nagyon jó hasznát veheted a stresszcsökkentő akupresszúrás pontok ismeretének.

• agy
• félelem
• Terasz