Mikor mérgező pozitívnak lenni, és miért válik tőle negatívvá az ember élete? Sokan nem is sejtik

„Csak gondolkodj pozitívan!” „Minden okkal történik.” „Úgyis minden megoldódik.”, „Bármire képes vagy!” - a hasonló mondatokkal manapság már mindenhol találkozhatsz. Az Instagram, a Pinterest, a Facebook, de még a díszpárnák is tele vannak ezekkel a motiváló üzenetekkel. De biztos, hogy jó ez nekünk?

Ha néha téged is csak frusztrálnak az ilyen gondolatok, és úgy érzed, ahelyett, hogy feldobnának, csak felbosszantanak, nyomasztanak, és elterelik a figyelmet a valódi problémákról, nem vagy egyedül. Előfordul ugyanis, hogy a pozitivitás egyáltalán nem jó dolog, és nagyon is mérgezően hat, ha túlzásba viszik.

A valódi és a mérgező pozitivitás

A Psychology Today szerint toxikus pozitivitásról akkor beszélünk, ha a pozitivitás a negatív, valódi érzelmek, tapasztalatok elfedésére, elfojtására vagy elutasítására szolgál. Megnyilvánulhat például a saját vagy mások érzelmeinek megtagadásában, és abban is, ha valaki az optimista hozzáállást eltúlzott módon minden élethelyzetben alkalmazza. 

A fogalom nevével ellentétben a jelenség gyakorlatilag nem is pozitív személetet takar, hanem inkább egy elkerülő, tagadó magatartást. Lehetőséget ad elterelni a figyelmet egy olyan szituációban, amikor empátiára lenne szükség, ugyanis sokak számára könnyebb közhelyeket puffogtatni, mint teljesen átélni a nehézségeket.

A valódi, autentikus pozitivitás azt jelenti, hogy az ember képes értelmet, célt, örömöt, szórakozást, hálát, érdeklődést, elégedettséget találni az életében úgy, hogy közben az élet valódi oldalát is látja - a jót, a rosszat és az egészen szörnyűt is. Az igazi pozitivitás nem azt jelenti, hogy azt mondod: „Minden teljesen rendben van!”, miközben szürcsölgeted a finom kávédat, és tudomást sem veszel arról, hogy a világ összeomlik körülötted. Ez nem kerülés, tagadás, káprázat, naivitás vagy tudatlanság, inkább a rugalmasság, a bátorság és a személyes felelősség megtalálása olyan pillanatokban, amikor a körülmények nem tökéletesek. Inkább valahogy így hangzik:

„Nincs minden rendben. Ez most egy nehéz helyzet. Ennek ellenére továbbra is én irányítom az életemet. Kiválaszthatom, hogyan akarok gondolkodni erről, és hogyan akarok reagálni rá.” 

Pozitivitás a legsötétebb időkben

A pozitivitás egyik legerőteljesebb példája Viktor Frankltól, a neves zsidó neurológustól és pszichiátertől származik, aki túlélte a náci koncentrációs táborokat, de a holokauszt során elveszítette édesanyját, édesapját, testvérét, valamint feleségét is. A Man's Search for Meaning - magyar kiadásban Mégis mondj igent az életre! - című könyvében Frankl kijelenti, hogy legmélyebb emberi vágyunk az élet értelmének megtalálása - és hogy ha értelmet találunk, akkor szinte bármit túlélhetünk. Frankl számára a jelentés három forrásból származik: a céltudatos munkából, abból, hogy valakit teljes szívből szeretünk, és a bátorság megtalálásából a nehézségek, szenvedések során.

Frankl azt állítja, hogy az ember megválaszthatja az élethez való hozzáállását, szemléletmódját a külső körülményektől függetlenül. Még akkor is, ha mindent elvettek tőle, még akkor is, ha a lehető legrosszabb helyzetben van, akkor is, ha úgy érzi, az abszolút pokolban él. Választhatja a reménytelenséget, a tehetetlenséget, a pesszimizmust, a megrekedtséget vagy a kétségbeesést - vagy bármi mást. Frankl ezt „tragikus optimizmusnak” nevezi, amely a pozitivitás kifejezésének másik módja. Azt takarja, hogy az ember egyszerre ismerheti fel valódi fájdalmát - és tapasztalhat olyan pozitív érzelmeket, mint a remény. Eszerint van lehetőség arra, hogy egyidejűleg megtapasztaljuk a jót és a rosszat, és mindkettő átélése személyes növekedéshez vezethet.

Az egészséges és a toxikus pozitivitás hatásai

Egy tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akik magas szintű pszichológiai jólétben élnek, nagyobb valószínűséggel tanúsítanak altruista, tehát mások javát, jólétét előremozdító, önzetlen viselkedést, például önkéntes munkát végeznek, vagy jótékonykodnak. A jó cselekedet jólétet, jó érzést teremt, és fordítva. Ha másokon segítünk, akkor jobban érezzük magunkat, és azok, akik jobban érzik magukat, nagyobb valószínűséggel segítenek másokon. Ezenkívül a kutatások szerint a boldogság nagyobb sikerhez és jobb teljesítményhez is vezet. 

A valódi, hiteles pozitivitás tehát nagyon is számít. A pozitív érzelmek többek közt kiszélesítik perspektívánkat, javítják és fejlesztik a társas kapcsolatokat, segítenek új ismeretek és készségek elsajátításában, növelik a kreativitást, javítják a fizikai egészséget. Ezzel szemben a mérgező pozitivitás csak ront minden helyzeten: elfedi a valódi érzelmeket és problémákat, énközpontúvá teszi az embert, mások vagy akár a saját érzelmeinek tagadásához vezet, meggátolja a szorosabb kapcsolatok kialakulását, ellehetetleníti a támogatást és elfogadást, valamint a nehézségek elbagatellizálását eredményezi. Hosszú távon tehát negatív hatással van mind a mentális egészségre, mind az emberi kapcsolatokra.

Hogy gyakorold az egészséges pozitivitást?

Ha már ismered a valódi és a toxikus pozitivitás közti különbséget, könnyebb lesz a viselkedésedbe is beépíteni az egészséges hozzáállást. Amikor valami nehézségen mész keresztül, emlékeztesd magad, hogy nem választhatod meg a külső körülményeidet, de mindig megválaszthatod a hozzáállásodat és a válaszaidat. Teremts értelmet akkor is, ha úgy tűnik, hogy nincs, például: tudatosítsd, hogy az adott esemény nem okkal történt, de próbáld megtalálni a módját annak, hogy értékessé, hasznossá változtasd, tanulj belőle.

Ha pedig egy szeretted megy át nehéz időszakon, kerüld az üres, semmitmondó közhelyeket, például azt, hogy „Nézd a jó oldalát!” vagy hogy „Mindent figyelembe véve ez nem is olyan nagy ügy.” Ne hárítsd a fájdalmukat, hanem próbáld a másikat valóban támogatni. Mondd el, hogy átérzed a nehézséget, megérted, hogy rosszul érzi magát, és kérdezd meg, miben segíthetsz. Tedd hozzá, hogy mellette leszel, és együtt túllendültök a dolgon, együtt megoldjátok a problémát.

Olvass tovább! Pozitív mondatok, amiket többet kéne használni

Van, amikor a pozitív mondatok tényleg jót tesznek: ezeket gyakrabban kellene használni.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• mérgező pozitivitás
• toxikus pozitivitás
• pozitív gondolkodás
• hatás
• Lélek&Test