9 gyermeke, 42 unokája született Európa nagymamájának, mégsem szerette a gyerekeket Viktória királynő

Viktória királynő több mint 63 éven át ült a brit trónon – ezzel ő az egyik leghosszabb ideig hatalmon lévő uralkodó a világon. Egy egész korszakot neveztek el róla: a viktoriánus kor napjainkig a szigorú erkölcs szinonimája. Viktória királynő 1837-ben 18 évesen lépett a trónra, és 1901-ben bekövetkező haláláig uralkodott.

A kedvesen hangzó „Európa nagymamája” elnevezést nem a klasszikus, családcentrikus, unokáiért rajongó és velük szívesen időt töltő értelemben kapta, hanem annak okán, hogy 9 gyermeke és 42 unokája révén Európa szinte valamennyi királyi családjával rokonságba került.

Ilyen anya volt Viktória királynő

Tudjuk, hogy a történelem során a királyi családok esetében a szoros érzelmi kapcsolat kialakításának sok esetben gátat szabtak az uralkodói érdekek és feladatok. Főúri körökben a párok legtöbbször nem szerelemből, hanem államérdekből házasodtak, a királynőkre, királynékra pedig komoly nyomás nehezedett, hogy trónörököst szüljenek az országnak. A megszületett hercegeket és hercegkisasszonyokat nem saját édesanyjuk, hanem bérdajka szoptatta, a főúri házakban a gyermekek és édesanyjuk kevesebb időt tölthettek együtt.

A vér szerinti kapcsolatokat dadákkal, nevelőnőkkel igyekeztek pótolni – és persze ekkoriban keveset tudtak még a gyermeki lélek működéséről, illetve a későbbi felnőttéletre gyakorolt hatásáról.

„Undorító teremtmény”

Mindez egy királynő esetében halmozottan igaz volt, hiszen az államügyek mellett nyilvánvalóan kevés ideje maradt saját gyermekeire. Viktória királynőnél további nehezítő tényező volt, hogy már magától a várandósságtól is irtózott, a terhességek alatt gyakran kínozták rosszullétek, fejfájás. A babákat sem szerette, úgy vélte:

„Egy ronda baba igen undorító teremtmény, és még a legszebb is borzasztó ruha nélkül (…), amíg megvan az a nagy testük a kis végtagokkal, és az a szörnyű békaszerű mozgás.”

9 gyermek 17 év alatt

Ennek ellenére végül 17 év alatt 9 gyermeknek adott életet – nagyjából 1-3 évente született egy újabb herceg vagy hercegnő. A XIX. századi főúri házaknál megszokotthoz képest Viktória és férje, Albert herceg között szerelmi viszony volt, és fizikailag is erősen vonzódtak egymáshoz. Idővel körvonalazódott a terv: egyfajta páneurópai dinasztia létrehozása.

Míg Viktória királynő keveset foglalkozott gyermekeikkel – néha hetekig nem látogatta őket –, addig Albert herceg korát meghaladó módon már kicsi koruktól kezdve sok időt töltött velük. Abban azonban nem volt különbség köztük, hogy szigorúan megkövetelték gyermekeiktől a tanulást és a jó modort.

Hogy az anyákra gyakran jellemző elfogultságot nem ismerte Viktória királynő, azt jól mutatja, ahogy legidősebb fiukról, a trónörökös Eduárd Albertről nyilatkozott: „Nem mondhatnám jóképűnek, a fájdalmasan kicsi és keskeny fejével, annak elnagyolt vonásaival, és még álla sincs.”.

A házasság árnyoldala: a gyerekszülés

Amennyire keveset foglalkozott gyermekeivel, míg azok kicsik voltak, felnőttként – Mária Teréziához hasonlóan – egyfajta kontrollmániától vezérelve annál többet akart tudni róluk. Minden gyermekével szoros levelezésben állt: legidősebb lányával való levélváltásaiból például nyolcezer levél maradt fenn az utókor számára. Ezekből a levelekből kirajzolódik, hogy a királynő még hosszú évekkel azt követően, hogy életet adott gyermekeinek, is úgy vélte: a házasság árnyoldala a gyerekszülés.

(Forrás: mult-kor.hu, Budai Lotti és Zubor Rozi: Micsoda anyák voltak. Képek: Getty Images Hungary.)

• viktória királynő
• történelmi érdekesség
• anyaság
• 19 század
• Gyerek