Így hat a sok képernyő előtt töltött idő a gyerekek agyműködésére: szociális készségeiket is erősen befolyásolja

Az okoseszközök használata alapvetően nem rossz dolog gyerekkorban sem. Remek oktató műsorok és applikációk vannak, melyek bizonyos kor felett a gyerekek tájékozottságát és különböző készségeit erősítik.

A képernyő előtt töltött idő mára szinte kikerülhetetlenné vált egy gyerek életében. A karantén ideje alatt már a kisiskolások is átálltak a kényszerű digitális oktatásra. Fontos azonban, hogy szülőként tisztában légy vele, milyen veszélyeket rejt a digitális világ.

Gyerek a képernyő előtt

Az internetfüggőség mindinkább előforduló probléma, és nehéz észrevenni, hol lépi át a gyerek a határt, amikor már káros, sőt, amikor már függőségről beszélhetünk. A gyerekek maguk is használják néha a függőség szót, a Common Sense Media 2016-os felmérésében a tizenévesek fele állította, hogy úgy érzi, függ az okoseszközeitől, míg negyede azonnali késztetést érez üzenetei megválaszolására, ahogy megkapta őket. Az okoseszközök használata és a televíziónézés nemcsak a tizenéveseket érinti, hanem a sokkal fiatalabb kisgyerekeket is. Gondolj csak a mesecsatornák vagy internetes oldalak, számítógépes vagy mobilos játékok tömkelegére, amik egész fiatal korban elérhetőek a gyerekek számára. Sokszor a szülők maguk teszik elé a kicsiket anélkül, hogy tisztában lennének ezek az eszközök agyra kifejtett, tartós hatásaival.

A képernyő befolyásolja az agyfejlődést

A még fejlődő idegrendszernek nagyon sok képességet kell elsajátítani kis korban, többek közt koncentrációt, alapvető kommunikációs készségeket, mások érzéseinek leolvasását, a szókincs építését. Habár sok szülő ezen képességek fejlesztése érdekében ad a gyerek kezébe telefont, a szándék teljes mértékben visszájára sülhet el.

A gyerek hároméves koráig fejlődik leggyorsabban az agy, az ekkor kialakuló hatások formálják azokat az idegpályákat, amire az agyi funkciók épülnek. Annak érdekében, hogy ezek az idegpályák megfelelően kialakuljanak, a gyereknek specifikus ingereket kell kapnia környezetéből, és az ember evolúciós fejlődése során kialakult szükségletek egyértelműen nem tartalmazzák a képernyő bámulását.

Ahelyett, hogy a gyerekek rákényszerülnének, hogy feldolgozzák az őket ért ingereket és információkat, sokszor készen, már megemésztve kapják őket. Így meg vannak fosztva annak lehetőségétől, hogy saját logikai műveleteket hajtsanak végre, következtetéseket vonjanak le, vagy véleményt formáljanak. Egyre inkább a passzív befogadó szerepéhez szoknak hozzá.

Visszamaradt szociális készségek

A társadalmi interakciók dekódolását, megértését az agy frontális lebenye végzi, innen ered az empátiára és metakommunikációra való képességünk is. Általa tudunk mimikából, gesztusokból, hangszínből és beszédtempóból érteni, a világot és az embereket árnyalataikban értelmezni.

A frontális lebeny fejlődik azáltal, hogy a gyerek igazi emberi interakciókkal találkozik, és próbálja őket megfejteni. Ha valódi kommunikáció helyett az okos- és/vagy digitális eszközhasználat egyszerűsített sémái szerint kódolja és dekódolja a legtöbbet, empatikus és szociális készségei erősen tompulhatnak, visszamaradhatnak.

Összezavarhatja a valóságérzékelést

A való világban nem jár minden egyes tett azonnali reakcióval, ahogy egy mobilon, tableten való kattintás vagy ki-be kapcsoló gomb megnyomása után igen. Ez pedig, mint minden pozitív és azonnali válasz, dopamintermelődéssel jár, ami digitális eszközök esetén van, hogy másodpercenként előfordul.

Az önjutalmazó rendszerünk, mely legszorosabban az örömérzethez kapcsolódik, mindennek hatására túltelítődhet, bizonyos szintű rezisztencia kialakulása mellett dopaminfüggőség alakulhat ki. Amikor egy gyerek túlságosan hozzászokik a digitális világ nyújtotta azonnali válaszokhoz, ugyanezeket fogja elvárni a való életben is, a válasz nélküli, maga által irányított cselekmények sorozatát, melyek fölött, ha nem érzi a kontrollt, maga is reaktívvá, frusztrálttá válhat.

Minél később adj kütyüt a kezébe!

A kockázatok ellenére napjainkban a digitális kompetencia alapfeltétel a boldoguláshoz, annak elsajátítása lehetőségeket nyit a gyerekek előtt. Elgondolkodtató azonban, amit Vekerdy Tamás is oly sokszor elmondott: Steve Jobs vagy Bill Gates például a gyerekeit, unokáit 8-10 éves korukig nem engedte képernyő elé, pedig épp ezek a feltalálók, üzletemberek azok, akik kitalálták a sokat használt kütyüinket.

Ha ezekkel az applikációkkal játszik, fejlődni fog

A nagyobbacska gyerek kezéből kirobbantani a mobilt szinte lehetetlen, viszont arra hatni, hogy mit csináljon az érintőkijelzőn, már eggyel könnyebb. 

(Képek: Getty Images Hungary.)

• agyi fejlődés
• digitalizáció
• Gyerek