Állandó fáradtsággal és alvászavarral is jelentkezhet a probléma: a szezonális affektív zavar tünetei és kezelése

A rövidülő nappalok, a hűvös, borongós, csapadékos idő és az év végén besűrűsödő feladatok sokak hangulatára rossz hatással vannak, akadnak viszont, akiknek valósággal visszatérő rémálom az őszi, téli időszak.

Romlik a teljesítményük, állandóan fáradtak, levertek, és a motivációjukat is elveszíthetik, a legegyszerűbb feladatok elvégzése is gondot jelent a számukra. Ők azok, akik szezonális affektív zavartól szenvednek, de nem feltétlenül tudják magukról. A probléma beazonosítása mégis fontos, hiszen korántsem pusztán szomorúságról van szó, ráadásul az állapot az élet minden területére hatással lehet.

A fény hiánya állhat a háttérben

Az Amerikai Pszichiátriai Egyesület meghatározása szerint a szezonális affektív zavar (Seasonal Affective Disorder - SAD) a depresszió egy fajtája, szezonális mintát mutató major depresszív zavar. A szezonalitás azt jelenti, hogy a tünetegyüttes az év meghatározott időszakában visszatérően jelentkezik. Bár előfordul, hogy valaki nyaranta szenved a betegségtől, az esetek döntő többségében ősszel és télen áll fenn a probléma, ezért téli depressziónak is hívják.

A szakemberek szerint a kórkép a napfény hiányával állhat összefüggésben, a napos órák csökkent száma befolyásolhatja az agy biokémiai egyensúlyát. A napi ritmus a biológiai óra, vagyis a cirkadián ritmus változásai hatására felborulhat, illetve szerepet játszhat még a zavar létrejöttében a szerotoninszint csökkenése is. A megfigyelések szerint a SAD gyakoribb az egyenlítőtől távolabb élők körében, ahol télen még kevesebb a napos órák száma.

Milyen tünetek esetén kell gyanakodni?

A szezonális affektív zavar tünetei a kórkép súlyosságától függően változatosak lehetnek. A leggyakoribb panaszok közé az állandó, még elegendő alvás mellett is fennálló fáradtság, valamint az étvágy fokozódása miatt jelentkező súlygyarapodás tartozik. Az alvásigény megnő, az érintettek hajlamosak a túlalvásra. Jellemző a szomorúság, a negatív, legrosszabb esetben akár az öngyilkosság felé is orientálódó gondolatok, a betegek értéktelennek, érdemtelennek érezhetik magukat, gondjaik adódhatnak a gondolkodás, a koncentráció és a döntéshozatal terén is.

Elveszíthetik az érdeklődésüket azok iránt a cselekvések, hobbik iránt, amelyekben korábban örömüket lelték. A tavaszi-nyári változat esetében az étvágycsökkenés és a fogyás, valamint az insomnia, azaz az álmatlanság gyakoribb. A nőket inkább érinti a zavar, mint a férfiakat.

A problémás időszakban az érintettek visszahúzódóvá válthatnak, munkahelyi, iskola gondokat élhetnek át, szerhasználat, függőségek alakulhatnak ki a körükben, illetve más mentális betegségeket is megtapasztalhatnak. A kezelés a tünetek enyhítésében és a komplikációk megelőzésében is segíthet.

A szoba átrendezése is hasznos lehet

A panaszok az őszi-téli szezonális affektív zavar esetén általában tavasszal, a napok hosszabbodásával enyhülnek, de ettől függetlenül a kritikus hónapokban célzott kezelés javasolt. A SAD kezelése különböző módokon történhet, részét képezheti a pszichoterápia, a kognitív viselkedésterápia, de a kezelőorvos szükségesnek ítélheti antidepresszáns gyógyszerek alkalmazását is.

Vannak, akiknél a napfény jelentős változást idézhet elő: a szabadban eltöltött órák, a lakás átalakítása, világosabbá tétele úgy, hogy napközben több napfény érje a beteget, mind hasznos lehet. Emellett a szakemberek a társas kapcsolatok, társas tevékenységek fontosságára hívják fel a figyelmet, illetve szorgalmazzák a rendszeres testmozgást és az egészségtudatos táplálkozást is. A koronavírus-járvány okozta bizonytalanság miatt többen élhetnek át hasonló epizódokat, illetve a betegek súlyosabb tünetekkel találkozhatnak. A jelek észrevételekor mindenképpen ajánlott segítséget kérni.

Depressziósnak hitték a gyógyszerésznőt

Emésztési zavarokkal küzdött, zsibbadtak a karjai, elfelejtett dolgokat. Szorongás, savas reflux, hajhullás, fázósság is követte a látszólag indok nélküli fáradtságot. A TSH-szintje ekkor még alig haladta meg a normális tartományt, noha az antitesteket nem vizsgálták a vérében. Egy évvel később azonban a szám már duplájára nőtt, ekkor került az endokrinológiára. Hét nehéz év kellett ahhoz, hogy Wentznél diagnosztizálják a Hasimoto-betegséget.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• depresszió
• szezonális depresszió
• ősz
• tél
• tünetek és betegségek
• Életmód