A Parkinson-kór legkorábbi jelei - Már a remegés előtt árulkodnak a betegségről

A Parkinson-kór tipikus tünetei a remegés, az izmok merevsége és a lassú mozgás. Ugyanakkor más, kevésbé feltűnő jelek is utalhatnak a kezdődő betegségre.

Ezekre hívta fel a figyelmet dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa.

Így alakul ki a Parkinson-kór

A Parkinson-kór jelenleg a világon a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség, mely genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye. A betegség megértéséhez tudni kell, hogy mozgást az agyban lévő idegsejtek irányítják, amelyek ingerületátvivő anyagok segítségével kommunikálnak egymással, majd továbbítják az üzenetet a test felé. Egészséges embereknél jól működik ez a folyamat, de a Parkinson-kórosoknál csökken a mozgásért felelős fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése.

Érdekesség, hogy a tünetek megjelenésekor a dopamintermelő sejtek 70-80%-a már elpusztult. Azt is érdemes tudni, hogy nemcsak a közismert motoros – vagyis mozgással összefüggő – tünetek jelentkeznek, hanem a nem-motoros tünetek is jellemzőek a Parkinson-kórra.

A legfőbb tünetek

Remegés: Az egyik jellegzetes tünetnek számító remegés eleinte leggyakrabban az egyik oldalon jelenik meg, és főként a kezet, lábat, esetleg az állat érinti. A remegés akkor a legerősebb, amikor a végtag pihen, nyugalomban van – ez a nyugalmi tremor –, célzott mozgásra csökken, vagy eltűnik, ám a betegség előrehaladtával a tremor fokozódhat, mindkét oldalon megjelenhet.

Járási nehézség: A Parkinson-kórt a járásban bekövetkező változások is jelezhetik. A járás meglassul, apró léptűvé, csoszogó jellegűvé válik, a karok együttmozgása eltűnik.

A mozdulatok lelassulása: Amikor a mozdulatok lelassulnak, nehezebb elindítani és kivitelezni őket, bradikinéziáról beszélünk. Nemcsak a járás, de a felállás, a fordulás is nehézkessé válhat.

Hajlott testtartás: Az izmok merevebbé válása miatt a testtartás is megváltozhat, mintha kissé előrehajolna a beteg.

Gyengülő egyensúlyérzék: A betegség előrehaladtával romlik az egyensúlyérzék, gyakoribbá válhatnak az elesések.

Változás a kézírásban: A görcsössé váló írásról és az egyre kisebb betűkről kevesen gondolnak a betegségre, pedig az úgynevezett mikrográfia is a betegség tünetei közé tartozik.

Alvásproblémák: A Parkinson-kór okozhat elalvási nehézséget, töredezett alvást, álmatlanságot, nappali aluszékonyságot, éjszakai légzéskimaradást - alvási apnoé -, alvás közbeni akaratlan mozgásokat.

Székrekedés: Elhúzódóbb lesz a gyomorürülés, és csökken a bélmozgás. Gyakori tünet a székrekedés.

Vérnyomás-ingadozás: Ép körülmények között, álló helyzetben a felkaron mért vérnyomás kissé emelkedik, ezzel szemben helyzetfüggő alacsony vérnyomás - orthostaticus hypotonia - esetén felállásra a vérnyomás csökken. A beteg gyengeséget, szédülést, izzadást panaszol.

Az arc, a hang, és a szaglás is jelezhet

Az érzelmek kifejezéséhez az arcizmok komplex mozgása szükséges, ami a Parkinson-kórosoknál akadályozott. Az arcizmok mozgása is lassabbá, merevebbé válik, ezért a betegek érzelemmentesnek tűnhetnek, pedig csak az érzelmek megjelenítése okoz nekik gondot. Megfigyelhető lehet a lassabb pislogás is.

Az érintetteknél a hangerő és a hangminőség is változhat, mintha lágyabban, „fedettebben” beszélnének, vagy éppen monotonabbá válna a beszédük.

A szaglás képességének elvesztését hipozmiának nevezik, és kialakulása akár évekkel megelőzheti a mozgásos tünetek megjelenését. A Parkinson-kórosok 70-90%-át érinti a jelenség, amely jelentheti a szagok, illatok megkülönböztetésének, és egyáltalán, az érzékelésüknek a nehézségét.

Pszichés tünetek

A lecsökkent dopaminszint a viselkedésre és a hangulatra is hat, ezért a Parkinson-kóros betegeknél gyakran tapasztalható szorongás, depresszió, a gondolkodás és a szellemi teljesítmény csökkenése. 

– Természetesen nem minden tünet jelentkezik minden betegnél, így – különösen a kezdeti stádiumban - nem feltétlenül egyszerű a diagnózis felállítása sem. Amennyiben a felsorolt tüneteket észleli, mindenképpen érdemes utánajárni az okoknak – hangsúlyozza dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa. – Minél előbb sikerül felismerni a betegséget, annál többet tehetünk a Parkinson-kóros betegek életkilátásainak és életminőségének javítására.

Végig fotózta beteg apja utolsó hónapjait, megrázó képek születtek

Az idős férfi Parkinson-kórban és demenciában szenvedett, a lánya pedig mindenben segített neki a nehéz időszakban. Közben megörökítette, milyen borzasztó érzés, ahogy szeretett családtagja fokozatosan épül le: szívszorító fotósorozat lett belőle.

(Képek forrása: Getty Images)

• parkinson-kór
• mozgás
• remegés
• diagnosztika
• Életmód