1,3 millió magyar ember él olyan településen, ahol nincs állandó háziorvos: mit lehet tenni?

Magyarországon egyre több településen válik állandóvá az ideiglenes megoldás: az Országos Kórházi Főigazgatóság 2024. decemberi adatai szerint 839 háziorvosi praxis tartósan betöltetlen, azaz legalább fél éve nincs saját orvosa – áll a GKI oldalán. Ez az összes praxis 13%-át jelenti, és 568 különböző települést érint – olyan falvakat és városrészeket, ahol ma már megszokottá vált, hogy a háziorvos csak időnként érkezik.

Háziorvosi ellátás hiánya Magyarországon 2025-ben

Becslések szerint több mint 1,3 millió magyar ember él olyan helyen, ahol nincs állandó háziorvos. Ez a szám nem légből kapott: a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2023-ban egy háziorvosra átlagosan 1710 beteg jutott, így a 839 üresen álló körzet elvileg több mint 1,4 millió lakost érinthet. Mivel azonban egyes települések több körzetet is lefednek, máshol pedig egy körzet több falura is kiterjedhet, az RTL híradójában megjelent becslés az 1,3 millió fős érintettségről teljesen reális.

A tartósan betöltetlen praxisok közül 367 vegyes, 277 felnőtt-, 195 pedig gyermekorvosi körzet, tehát nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek alapellátása is bizonytalan sok helyen. A legrosszabb helyzetben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye van (95 betöltetlen praxis), de Pest (67) és Jász-Nagykun-Szolnok (59) vármegyékben is súlyos a hiány. A főváros sem kivétel: Budapesten 80 körzet maradt tartósan orvos nélkül, különösen a XIV., XIX. és XXI. kerületekben.

Ahol nincs saját háziorvos, ott helyettesítés zajlik – általában egy másik településről bejáró orvossal, aki gyakran csupán napi egy órát rendel. Sok helyen ez reggel nyolc és kilenc között történik, így az, aki nehezen mozog, vagy kötött munkarend szerint dolgozik, gyakran elesik az ellátástól. Ez a megoldás ráadásul az orvos eredeti körzetét is terheli, hiszen kevesebb ideje jut ottani betegeire.

Vannak olyan praxisok, amik több mint egy évtizede betöltetlenek, és bár a kormány már 2017 óta nettó 20 millió forintos támogatást kínál az öt évnél régebben üresen álló körzetek vállalásáért, az eredmények egyelőre mérsékeltek. Az elmúlt évtizedben a körzetek számát 211-gyel csökkentették, főként összevonások révén – ez részben adminisztratív válasz a problémára, de nem valódi megoldás.

A háttérben komolyabb strukturális okok húzódnak. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2023-ban 5604 háziorvos és házi gyermekorvos dolgozott, ami közel 150 fővel kevesebb, mint az előző évben. Az egy orvosra jutó lakosok száma emiatt 1710-re emelkedett, és a tendencia várhatóan folytatódik – főként az elöregedő orvostársadalom és az utánpótlás hiánya miatt. Ez különösen súlyos az idősebb páciensek esetében, akik gyakrabban és rendszeresebben igényelnek orvosi ellátást.

Lesz, aki gyógyít?

A Belügyminisztérium 2025-től több mint egymilliárd forintos pályázati kerettel próbálja ösztönözni az üres körzetek betöltését. A cél a vidéki ellátás megerősítése, főként az apró falvas, szegényebb térségekben, ahol sokszor már nemhogy állandó orvos, de normál rendelési idő sincs. Hogy ez az intézkedés elegendő lesz-e érdemi változáshoz, azt nehéz megjósolni. A számok ugyanis azt mutatják: a betöltetlen körzetek harmadában nem is várható változás – ezekben a falvakban a helyettesítés a megszokott, és ez aligha fog rövid távon változni.

A probléma nemcsak az egészségügyi ellátás egyenlőtlenségére, hanem a rendszer szerkezeti feszültségeire is rámutat. Egyre több beteg jut egyre kevesebb orvosra – miközben a túlterhelt orvosi munka sem kedvez annak, hogy fiatalok válasszák ezt a pályát.

A több mint 1,3 millió ember, akinek nincs helyben háziorvosa, nem csupán statisztikai adat. Ez mindennapos tapasztalat, ami rontja az egészségügyi biztonságot és hosszú távon az ellátás minőségét is. A kérdés már nem az, hogy mit lehet tenni, hanem az, hogy mikor kezdődik el ténylegesen.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• 2025
• háziorvosi ellátás
• magyarország
• orvos
• egészségügyi dolgozók
• Életmód