Milyen hatással vannak a génmódosított élelmiszerek a szervezetre?

Tudj meg többet a GM-növényekről, illetve azok hatásairól!

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Bár az európai polgárok nagyrészt a génmanipuláció-mentes mezőgazdaság hívei, ennek ellenére az Európai Unió a tagállamokban engedélyezte az emberi és állati fogyasztásra szánt génmódosított termékek kereskedelmét, valamint a repce, a kukorica és a szója esetében a termesztését is.

Jelenleg nem engedélyezett Magyarországon genetikailag módosított növények termesztése, és ilyen élelmiszerek előállítása sem folyik, azonban egyre több híresztelést hallhatsz, miszerint különböző génmódosított élelmiszerek lépik át a magyar határt, és kerülnek az asztalodra. Tartanod kell ezektől az táplálékoktól?

Mi is a genetikailag módosított élelmiszer?

A genetikailag módosított élelmiszernek minősül minden olyan termék, amely bármilyen formában tartalmaz genetikailag módosított szervezetet. Az eljárás során megváltoztathatják a növény vagy állat saját génállományát, vagy idegen szervezettől is kaphat új géneket - ezt hívják transzgenikus egyednek. A transzgénikus növények két nagy csoportba sorolhatók.

Első generációs GM-növények

Az első generációs GM-növények létrehozásának célja a mezőgazdasági termelés segítése, a hozam növekedésének, valamint a gyomirtókkal és a kártevőkkel szembeni ellenálló képesség kialakulásának érdekében. A rovarrezisztens és a herbicidrezisztens, szárazság- és hidegtűrő növényeket termesztik a legnagyobb területen a világon. A környezetvédő mozgalmak ellenállása miatt azonban elterjedése sok akadályba ütközik.

Második generációs GM-növények

A cégek figyelme ezért a második generációs GM-növények felé fordult, amelyek termelésének célja speciális alapanyagok előállítása főleg ipari felhasználásra. Ez a technológia növények anyagcseréjét és fejlődését változtatja meg.

A géntechnológiai stratégiák lehetőségei a második generációs GM-növények vonatkozásában széleskörűek. Például a zsírsavanyagcsere módosítására vonatkozó géntechnológiai stratégiák a szénlánc hosszúságát és telítetlenségét meghatározó enzimekre alapozhatók. A kutatók előállítottak már olyan repcét, melynek zsírsavai 50%-ban olajsav helyett laurinsavat termelnek. A laurinsav a kozmetika ipar számára fontos alapanyag.

8 magyar orvos, aki előrevitte a világot

Nézegess képeket!

Elolvasom

Az anyagcsere-módosítás további lehetőségét a keményítő és cukortartalom növelése jelenti, valamint új fehérjék termeltetése és fehérjék túltermeltetése is lehetséges. A növényi fehérjék egy-két esszenciális aminosavban hiányosak, inkomplettek. Ezzel a technológiával sikerülne olyan GM-növényeket a termesztésbe vonni, amelyek az átlagosnál sokkal több létfontosságú esszenciális aminosavat - például lizint, triptofánt - építenének be a saját fehérjéikbe, így a növények is komplett fehérjeforrást alkotnának.

GMO-ban rejlő lehetőségek

A növények fejlődésében az érés módosítását elsőként az USA-ban alkalmazták, az első piacra dobott termék a Flawr Sawr későn puhuló paradicsom volt, egy év múlva a későn érő paradicsom követte. Ez a paradicsom hónapokig szobahőmérsékleten is tárolható volt, anélkül, hogy beérett volna. A GM-növények bioreaktorként is betölthetik szerepüket új fehérjék termelésével és túltermelésével. Vakcinákat termelhetnek gyümölcsökben, amik a fejletlen és fertőző országok lakossága immunizálható a legveszélyesebb fertőző betegségekkel szemben, továbbá antitestek is termeltethetők a növényekkel.

Homályos jövő, veszélyek és kihívások

Mindezek ellenére a kutatók is elismerik, hogy kevés a rendelkezésre álló információ, számos megválaszolatlan kérdés merül fel a GM növények hatását illetően. Termesztésük során nagy terhet rónak a környezetre, nem csökken a vegyszerfelhasználás, valamint a kártevőkben is kialakulhat a rezisztencia. Csökken a biodiverzitás, a genetikailag módosított organizmusok bekerülnek a természetes környezetbe.

Immunerősítő teák őszre: képeken a 7 legerősebb

Nézegess képeket!

Elolvasom

A genetikai módosítás az állattenyésztésre is kiterjed, például a tenyésztett lazacokat azért vetik alá GM-eljárásnak, hogy a növekedésüket felgyorsítsák, így néhány hónap alatt hatalmasra nőnek, ezáltal a profitszerzés időszaka megrövidül. A génmódosított lazacok összekerülnek a természetben élőkkel, így megváltoztatják az egész faj tulajdonságait.

Bio kontra GMO

A GM-növények elterjedése háttérbe szorítja a hagyományos gazdálkodást, és a biogazdálkodás megszűnéséhez vezet. A génmódosított növények elszabadulása komoly veszélyt jelentene a biogazdálkodók számára. A bio jelölés uniós feltételei között nemcsak az szerepel, hogy tilos kémiai úton előállított növényvédő szereket és műtrágyákat alkalmazni, de genetikailag módosított szervezeteket sem szabad használni. A GMO-kat tartalmazó termékeket nem lehet bio címkével ellátni, kivéve, ha azok véletlenül kerültek a termékbe, és az összetevők GMO-aránya nem haladja meg a 0,9%-ot.

Milyen hatással vannak a GM-növények a szervezetre?

Fontos kérdés az is, hogy az emberi szervezetre milyen hatásai lehetnek a genetikailag módosított élelmiszereknek. A megoszló szakmai vélemények között akad olyan, ami előrevetíti az esetleges egészségkárosító hatásukat, és olyan is, ami szerint nem kell számolni ilyen jellegű veszéllyel. Az viszont biztos, hogy már önmagában a környezeti károk és az élővilág sokszínűségének csökkenése miatt is kerülni kéne az alkalmazását.

Az Európaiak nem akarnak GM-növényeket

Amerikában már 1994-ben megjelentek a GM-növények, azonban egyes európai országok kezdetektől fogva tiltották a GM-növények termesztését, valamint nagyobb óvatosságot tanúsítottak a tudományos és technológiai fejlődés ezen irányával szemben. Az Európai Unió 25 tagállamában végzett Eurobarometer-felmérés szerint az európaiak 62%-a ellenérzést, jelentős aggodalmat táplál a genetikailag módosított termékekkel szemben.

Az európai polgárok többször is kinyilvánították, hogy - többek között a hosszú távú következmények ismeretének hiánya miatt - GMO-mentes mezőgazdaság hívei. Ennek ellenére az Európai Unió a tagállamokban engedélyezte az emberi és állati fogyasztásra szánt génmódosított termékek kereskedelmét, valamint a repce, a kukorica és a szója esetében a termesztését is. Jelenleg azonban nem engedélyezett Magyarországon genetikailag módosított növények termesztése és ilyen élelmiszerek előállítása sem folyik.

Ezt is szeretjük