Harry és Vilmos anyjuk haláláról vallott

Vilmos és Harry herceg sohasem beszéltek még nyilvánosan imádott édesanyjuk haláláról: még egymás között sem bírtak beszélni arról a fájdalomról, amit a tragikus baleset okozott mindkettejüknek.

Először beszéltek a tragédiáról

A BBC dokumentumfilmjében, mely Diana utolsó hét napját járja körül, a fiúk is megszólaltak: Vilmos és Harry elmesélték, mik voltak az utolsó szavaik édesanyjukhoz, hogy mondta el nekik apjuk a rossz hírt, mit éreztek a temetés alatt.

- A halála előtt nem sokkal még felhívott minket, hogy megkérdezze, hogy vagyunk. Mondtam neki, hogy nagyon hiányzik, és szeretem, és megkérdeztem, mikor jön már haza - mondta Vilmos.

Harry még csak 12 éves volt, így nem is igazán akart az édesanyjával beszélni aznap, hanem folytatni akarta a szaladgálást:

- Vilmos kiabált nekem, hogy "anya vonalban van, anya vonalban van" - én meg azt gondoltam, jaj, ne már, pont most, amikor úgy belemelegedtünk a játékba! Azért beszéltem vele persze, és mondtam neki, hogy hiányzik, de aztán mondtam, hogy vissza is megyek játszani.

Egész életemben együtt kell élnem azzal, hogy 12 évesen fontosabb volt a játék, mint hogy anyámmal beszéljek még pár percet... ha tudtam volna, hogy soha többé nem hallhatom a hangját - mesélte Harry az utolsó beszélgetésükről.

Harry azt is elárulta, hogy apjuk, Károly herceg volt az, aki elmondta nekik a szomorú hírt édesanyjuk haláláról:

- Borzasztó lehet átélni, hogy el kell mondanod a gyerekednek, hogy a másik szülőd meghalt. Próbált erős lenni, pedig ő is gyászolt - mégis, ott állt mellettünk, és vigyázott ránk. Helyettünk is tartotta magát - mesélte a fiatalabb trónörökös.

- Először nem hittem el, amit mond. Ürességet éreztem. Zavarodottságot. Állandóan azt kérdeztem, hogy "Miért én? Miért velem történik mindez? Mit tettem, amivel ezt érdemeltem?" - tette hozzá Vilmos, aki 15 éves volt a tragédia idején.

Vilmos azt is elárulta, hogy nagyanyjuk, Erzsébet királynő volt a másik, akire támaszkodhattak a nehéz percekben:

- A nagymamánk megpróbált minket és apánkat is megóvni. Azt akarta, hogy legyen időnk csendben meggyászolni az édesanyánkat, ezért rizikós döntést hozott: úgy határozott, hogy egy hétig még Skóciában maradunk, hogy családi körben dolgozhassuk fel anya halálát. Mindenki elítélte miatta, őt pedig nagyon megviselte a dolog, pedig csak a mi érdekeinket tartotta szem előtt - mesélte Vilmos.

A temetés különösen nagy megpróbáltatás volt számukra, hiszen nem elég, hogy végig kellett nézniük, ahogy elbúcsúztatják az édesanyjukat, de a koporsója mögött kellett sétálniuk, emberek millióinak szeme láttára.

- A koporsója mögött sétálni a legnehezebb dolog volt, amit eddigi életemben meg kellett tennem. A frufrum mögé bújtam, hogy ne lássanak. Úgy éreztem, hogy anya is mellettünk sétál. Imádott minket - még 20 év elteltével is érzem a szeretetét. Ha csak a töredékét képviselem annak, ami ő volt, akkor büszke lehetek magamra, és remélem, ő is büszke lenne rám - vallott Vilmos könnyes szemmel.

Harryt is nagyon megviselte, hogy kisfiúként részt kellett vennie a temetési menetben - korábban azt nyilatkozta, hogy egyik gyerektől sem szabadna ilyet kérni -, mégsem ez volt az, ami miatt majdnem sírva fakadt a búcsúszertartáson.

- Elton John dala elképesztően érzelmekkel teli volt. Úgy éreztem, mindjárt elbőgöm magam, de örülök, hogy nem sírtam a nagy nyilvánosság előtt. Ezek a könnyek csak rám tartoztak, és anyára - nyilatkozta Harry.